Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Kresz Mária: A kisbuba és anyja Nyárszón

6. ábra megszoptassa, mindig leveszi a karos böcső karját. Az uj bölcsők magasabbak, mint a régiek, lábuk, gombjuk néha esztergályozott (7. ábra). Rendszerint vagy a fa nyers szinét hagyják meg, vagy befestik egyszínű barnára. Festett, faragott himes bölcső csak egyetlen helyen ran Nyárszén, azt is lörösfőről hozták. bölcső helye az ágy előtt volna, de elhuzogatják oda, ahol éppen kényelmesen lehet mellette Ülni, még a tornáéra is kiviszik. A talpas bölcsőn kivtll ennél sokkal kezdetlegesebb bölcső nyomára is akadunk.így nyolcvan éves asszony emlékezett erre, hogy régen "nígy lábat bevertek a fődbe s a lábak tetejíre nígy karikát s a karikára átaltették valami deckát: ojan vót a decka, mind egy kis tekenő s abba tették (a gyermeket). Ügy hajtották, úgy ment, mint a fiszkes fene". Egyik fiatalember csak hallomásból ismerte a ringó böcsőt

.két cöveket vertek a földbe, kis ládaformáju bölcsőt akasztottak rája, mégpedig úgy, hogy a bölcső végén és a két cövek tetején volt egy-egy lyuk, azon keresztül dugtak egy kis fát.Ugyancsak ő hallott a régiek szaladó bőcsőjóről is:ez teknő volt, négy filinél volt lyuk,madzagnál fogva fütvögött a gerendáról Nyárszón ezenkivül kétféle primitivebb bölcsőt használnak: 7. ábra 31