Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Kresz Mária: A kisbuba és anyja Nyárszón

tekenőt és a kisbőcsót

. ezekben viszik a mezőre a gyermeket. (L.alább) À bölcsőt így ágyazzák meg: alul vastag réteg szalmát tesznek, majdnem a tetejéig ér .A szalmát szalmaruhával takarják le, ez használt vászonnemű: lengetek

.régi türtilközőkendŐ: kis párnáját is odahely«zik

s tollúval van töltve,

héjia tarka karton, néha kihímezik úgy,mint a nagy párnákat. Mielőtt a gyermeket lefektették, előbb a bölcsőre terítik különböző kis ruháit: a nagyruhát

, kézruhát

, segruhát

.úgy mint pólyáskorában a párnára. Nagyruhát mindig kap a gyermek, ami

g bölcsőben alszik, segruhát addig, amíg szüksége van rá; kézruhával körülbelül féléves koráig szorítják le a kezét. Keszkenőt utőlag tesznek a fejéhez, hogy meg ne fázzon. Nyáron csak lekötik, takaró nélkül, télen paplany kerül rá, ha melegebb az idő, csak a lábára terítik. Minden háznál más a paplan: kartonnal, kanavásszal

. felül néha olajossal bevonnak egy rossz pokrócot (csergét), régi parketszoknyát vagy esetleg gyapjút varrnak ilyen tokba, sokan kis flaneltakarőt vásárolnak. Bégen paplan helyett csak rálöktek valami ócska bujkát

, pentelt

. szoknyát, ami éppen kéznél hevert. Végül a gyermeket jól lekötik a bócsómadzaggal

. keresztül-kasul húzzák egyik gombtól a másikig, így, bármennyire ringatják,nem eshetik ki a bölcsőből,sze rintük jobban is alszik.Fejét kendővel takarják le, hogy ne lep jék a legyek. A kendőt ká vára hajlított vesszőre tekerik, káva helyett két fakalányt vagy pulickatdrőt is szoktak kétoldalt odaszurni párnája mellé (8.ábra). A másik rend ruháját összetűrve a bölcső lábához, vagy párnája alá helyezik. Ezenkívül egyebek is vannak a bölcső8. ábra