Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Kovács Ágnes: Szépmezőszárnya meséjének magyar redakciói

V Király Kis Miklós Egyszer Tát, hun nem vót, hetedhét országon is tol Tét, egy hetvenhét éves nyárfa. Innék a hetvenhét éves nyárfának a hetvenhetedik ágán vét egy hetvenhét éves szoknya, A hetvenhét éves szoknyának a hetvenhetedik ráncába vét egy hetvenhét éves kis könyv. A hetvenhét éves kis könyvnek a hetvenhetedik ódaián, a hetvenhetedik cikkén vét ez a, kis mese, akit el akarok mondani. Egyszer vét, hun nem vét, hetedhét országon is tol,vét egy király. A királynak vét három lyánya. Minden reggel kiment az érdébe sétálni vélek. Egyszer csak jön egy nagy fekete felleg, azt mondja: - Te király, add nekem a legnagyobbik lyányodat, mert ha nekem nem adod, elviszem a napot. Elment a felleg, elvitte a napot. Másik reggel megint kimennek. Azt mondja: - Te király, add nekem - azt mondja - a középső lyányodat,mert ha nekem nem adod, elviszem a hódat » Harmadik reggel, mikor kimenyen a király újra sétálni, megint jön a fekete felleg, azt mondja: - Te király, add nekem a legkisebbik lyányodat, mert ha nekem nem adod, elviszem a csillagokat. Azt mondja neki a király: - Ha jó lélek vagy, gyerè le, ha pedig rossz vagy, táTOZz! Elment a felleg, elvitte a csillagokat. Nahát,hát nagy setétség Tót, a nagy setétségbe jártak. Egyszer Király Iis Miklós megyén az öccséTel a király-udvarra Tizért.Azt mondja a fin az öccsének, Király Kis Miklós: - öcsém - azt mondja - én eléhoZnám a napot, hódat, csillagokat, hogyha a király nekem adná fele királyságát, meg a legkisebbik lyányát. Ezt meg a király meghallotta, odahÍTatta. - Na, fiam, - azt mondja - ha elő nem hozod, amit mondtál, a fejedet levétetem. - Hát, felséges király atyám, tessék adni egy lovat, oszt mind a kettőnknek kardot, oszt útnak indulunk. Megindultak menni, mentek hetedhét országon, egyszerre elértek egy ezüst erdőt. Az erdő szélibe megkötötték a lovat, a kisebbik fiu