Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Kovács Ágnes: Szépmezőszárnya meséjének magyar redakciói

a/ Világszárnya Yót eccer hol nem rat, vót eeoer egy kiráj. De az ojan tolvaj, rosszféle emher vót, hogy még a világ világojságját es elatta, csak azétt, hogy pénzt láj

son. Csillagakat, napát, hódat, mindent eladatt a sárkányoknak. Mintán a népség reáment, hogy adja elé a világ világojságját, megindult ő es, hogy aki eléadja, fele kirájságját, s a leányát annak adja. De heába hirejzték mindenfelé, met senki nem tutta, még hol es kellene kereJBék a világ világojságját? Vót ennek a kirájnak egy szógája, egy disznyópásztor, s annak vót három legénye. 1 kussebb fiu táltos vót. De a többiek nem tutták. Csak ugy hittak Hammnpepellének. Pedig az ő igaz táltos neve Világszárnya vót* Ez a Hammupepelle aszonta az apjának egy nap; mennyen ki a kirájhoz s híjjá he ide héjzam! Hogy lehejsen béhíjjam én ide a kirájt, mikor mi egy főd burdéba lakunk! ín mondom kendnek hogy híj ja bét Elment az édesapja a kirájhoz. Kiráj atyám! ... azt monta: Kiráj om fennsége

;

a Haamupepellém azt monta, hogy jere héjzá, met ő vijsza hojza a világ világojságját. Felkőtt a kiráj a bement héjaik. Hammupepelle felkítt, kirázkolódott a hammuból s azt monta a kirájnak: Mit attad el,te tolvaj, világnak világojságját? Men) el haza, ásd meg a tyukpajtadnak elei it, s ott megkapó egy csitkót beásva a fődbe. Égejs el három esztamből parazsát, s egy esztámbolval adj oda neki,megegye. S aztá menyek én es! Gyütsd essze azt a gunyádot, mejikvel nyirel votál! Kardot, mindent. Tégy fel tizenkét szekérbe pénzt, s inditsd el őkőt elé felé az uton| Az én két testvéremnek es készits fel lovakat, s egy-egy esztámból aranygyat tégy átalvetőkbe,* fel a lövik hátikra, s aztá érlek én es utol. Haza ment a kiráj, s minden dőgát ugy végzetté ahogy azt neki Hammupepelle elsorolá! Kiásta a lovat. A parazsát mikor a lő megette, megrázkolódott, táltos lett belőle, s meg es szólalt. Erre Hammupepelle es oda ére. Mit pe^rancsolsz gazdám? Hogy mennyünk? Hogy gondolod magad legjobb, úgy mennyünk. Elindultak s egy hoppra elérték a szekereket, met azok elé mentek vót. Jertek csak elé felé! Hol én megállok, ott tuk es megálltok.