Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Erdész Sándor: A "Szépmezőszárny" név eredetéhez
A »SZEPmlZCSZAHET" MÎT KREDIT JEEZ A készülő Magyar Népmesekatalógus 319* Szépmez őazámya jelzetű mesetípusának (Honti: 300.11., Berze Hagy: 319*) egy érdekes változatát sikerült magnetofonszalagra vennem.Az alábbi mese bevezetőrésze ugyanis az égitestszabadító hős születésének körülményeit mondja el* Ez az epizód a nagyszáma magyar változatokban ezideig nem szerepelt* A *Mezőszárny*Szépmezőszárny* név eredetének kérdése elsőnek Solymossy Sándort foglalkoztatta.Azonban a rendelkezésére álló legteljesebb változatban "... sem áralja el a szöveg a név okát, vagy magyarázatát.** román mesékben lévő *Szépkalász* és *Zab" nevek arra engedték következtetni, hogy a "Szépmezőszárnya" név is valamilyen növénynévből származik. (Solymossy Sándor: Népmese-tanulmány. ? tan.1912. 284.) Az alábbi mesét Bátori András 84 éves földműves, a tiszavasvári-i Szociális Otthon gondozottja mondotta 1960. november 4-én. A mese hőse köleskalászból, a két testvére zab-, illetőleg árpakalászból született. Bár Kálmány által gyűjtött egyik mesében (Köles. Ethn. 39. 1.) írpa, Zab és Köles nevű mesehősök szintén szerepelnek, mégis Bátori András meséje az első, amely magyarázatot ad Mezőszárnya és két testvére termésvarázslattal összefüggő misztikus születésének körülményeire, valamint nevének eredetére. A mese második része a 302/l + (AaTh 302) mesetipushoz kapcsolódik. Az adatközlő szerint ezt a mesét 1911ben a fiumei hajógyárban, egy magyarul jól tudó német munkásembertől tanulta. Mezőszárnya Talamikor hajdanába vót egy olyan fődrész, ahol nem vót sem nap, sem hold, sem csillag. Lámpavilággal és tüzvilággal munkálkodtak. Majd eccer egy bácsinak aratás idejin eszibe jutott, hogy ü elmegyen, megnézi az ü vetésit, hogy szépek-i, vagy milyenek? De csak tapogatta. Megyén Ü a búzához, gyönyörű szép búzakalász a kézibe akadt. Leszakítja és hazaviszi. Az öreg párjának bemutatja, hogy milyen szép a vetés!
