Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Babus Jolán: Adalékok a lányai aratáshoz

Most Kár hordás titán azonnal jön atarlószántás. Ínnak előnye az,hogy a füvek nem tudnak elvirágozni és magvaikat széthinteni, jövőre kevésbé lesz gyomo8 a föld 1 tarló leszántásakor a földet szétvettetik

. Szélességét lelé pik

, középvonalát földgöröngyökből rakott csomókkal kihoncsokol\ák

. a szántást a középvonalon kezdik, barázdával,

s a kertilőekével kifelé vettetik a hantot

. Nem berenálik be

. (lésóbb még egyszer megszántik az őszi alá, de már hátára vettetik a földet, most már az óramutató irányában haladva, a szélétől.) 1 tarlógereblye is elhagyogat néhány kalászt,ezt már nem szedi fel a gazda, marad a szegényeknek. Aratás után mennek a szegények tallóuzni

. Gereblyélés után szabad bárkinek a földjén kalászt szedegetni. Régem, a sarló után nem igen volt mit felszedniük. - Á kalászokat jobbkézzel szedik fel és a balkezükbe teszik át. Földről földre • I Ifin J T--V « menve, állandóan kétrét hajlongva összeszedegetnek egy kis csomót. ítkötik, hazaviszik, sulyokkal kicsépelik és a kis őrölnivalójukkái együtt megórjk a malomban; vagy otthon, a köves darálón

, ami nagyon hasonlít a régi kézimalmokra. Az aratás bevégeztével, ha jő a termés, az aratók dalolva mennek haza. Mást nem dalolnak, mint régi aratási nótákat. (Ha rossz a termés, senkinek sincs kedve danolni

.) Érdekes és jellemző, hogy számos aratási és egyéb népdal szól itt a búzáról, még az árpáról is, de rozsról szóló nincs. (Az nem régi termény Lónyán). Ha9/b. ábra. Tallóugereblve f/b. ábra. Tallóugerehlve

.