Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Balassa Iván: Két monda Karcsáról (Zemplén m.)

Perczbe kl vágott Zsellér Győri Istrán (1845). Híven előadtam, éltem váza im es, Érd be vélle földi és többé ne kérdezz. 1 versezet után még az alábbi bejegyzést találtam: "1840=2 midőn mint lelkész tárcsára bozódtam, mint tradiciőt hallottam, hogy a Győri diófája alatt egy Kurucz fekszik, - a midőn 845

ll[ esztendőbe kivágatta,mert midőn a nevezett Győri a fát kiásta s kelet (?) elnyúlva gyöke alatt s az élet gyökér éppen a csontváz közepin találtatott. Jegyzé P.S.pap" (Karosai ref. egyház jkv.). A két történet között bizonyos különbség van. Az a. szöveg szerint a törökök illetve tatárok közül való az a vitéz is, aki végül is a mocsárban leli halálát. Történetileg ez lehetséges, de természetesen nem az un. tatárjárás idejében,hanem sokkal inkább 1566-ban vagy 1660 körül, amikor tatár seregek végig dúlták, rabolták az egész Bodrogközt. De az is lehetséges, hogy a törökök valamelyik, s e vidéken is elég gyakori, látogatásához fűződik ez a hagyomány. Ha az említett falvak neveit vesszük figyelembe, akkor abból az derül ki, hogy észak felől jöttek, ez esetben pedig a tatár betörés a valószínűbb. A b. szöveg azonban egész határozottan kurucról emlékezik meg. Ennek is lehet történeti alapja, mert 1706-ban a kurucok valóban a Tisza felől keresztül nyomultak a Bodrogközön egészen Patakig (Esze Tamás szíves szóbeli közlése) s ez bizonyára nem történt meg minden súrlódás nélkül. Érdekes azonban az, hogy mégis a tatár változat maradt meg. Ennek magyarázata egyszerű, ha a kurucok raboltak is néha,de azok magyarok voltak, a nagy Rákóczi katonái. Idők folyamán a rossz elhalványult csak a szabadságért vívott harc-nagyszerű emléke élt a nép lelkében.Természetes tehát,hogy ezt az eseményt azoknak a nevéhez fűzték, akik évszázadokon keresztül rettegésben tartották, többek közt, a Bodrogköz népét is. A két változat között apróbb eltérések is vannak.A b. változat szerint kapával verik agyon,míg az a. változat szerint elnyeli a feneketlen mocsár. Heg kell jegyeznem, hogy a Kvir földrajzi név itt nen a Nyírséget, hanem Karcsa határában egy területet, egy majort jelöl. A monda két motívumból tevődik össze: 1. A tatárok, törökök "Sári, Mari gyertek elő" kiáltással csa logatnák ki az elbuitakat

. A tatár és részben a török mondáknak ez a