Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Németh József: A sümegi népi fazekasság

(üres, töltelék nélküli kelt tejes kalács) vittek "hímes ruhával* letakarva félkézkosárban. Az ebéd a következő volt az öt napon keresztül: 1. napon tyúkhúsleves "cifra paoőval", *édestormás" bentfőtt hússal és "zsömlekugli". 2. napon tyúkhúsleves "ludgégével" "zsömleszesz" a bent főtt hússal, melyet zsírban megpirítanak, "forgácsfánk". 3. napon becsinált leves, paprikásmártás csirkehússal, kőttfánk. 5. napon becsinált leves, egybensült "tik" töltve,vagy esetleg "stittréce" rizszsel, "kőttkugli, cukrosperec", és a "szalagális" vajas, zsíros édestészták különböző fajai, melyben az uri osztály tésztáit igyekeztek utánozni. Ehhez az étrendhez mindennap egy pint bort adtak még. A boros üvegre egy darab "füredi" vagy vertperecet" akasztottak, mint a lakodalomban szokták tenni. A levest "cifra" pohárban, a "komabögrében", a szószt a hússal "cifrán díszített tálban, a "komatálban" vitték ugy, hogy az egészet "kerékkosárba vagy fejeskosárba" rakták, melléje a bort, a süteményt tálcára, vagy tányérra rakva és az egészet "himes abrosszal* letakarták, majd a "fejtekercset" a fejre és a kosarat rá, elindulhatott a komaasszony az ebéddel. Már a cserép bögre kicserélődött porcellánra, csak a szokás maradt fenn. A falusi udvarok, kiskertek jellegzetessége az ágas a tejesfazekakkal. Kétféle tejesedényt különböztetünk meg. Az egyik a tejes köcsög, melyikben a tejet szétöntik, hogy megaludjék, hogy túrót és tejfölt készítsenek belőle, a másik a tejes fazék, amelyikben a tejet az utcán keresztül viszik a szomszédba, vagy rokonokhoz, ismerőshöz küldik, ahova épen tartoztak. Âz előbbinél igen közkedvelt darab volt az a köcsög, melyen a ravasz pingáló 7-es formát rajzolt ecsettel. Ugyanis az volt a hiedelem,hogy az ilyen köcsögben a tej hamarabb megalszik és több tejfel képződik az ilyen fazékban. Természetesen a fazekasok a vásárban a kocsiban nem egy ilyen hetes köcsögöt rejtegettek. A "vejlinghan* tőrtént meg az ebédhez szükséges nyersanyagok mosása, ebéd után pedig a nagyobbja a mosogatóedény szerepét töltötte be. Az aratótál ha elkopott, szintén mosogató edény lett, de harmadlagos felhasználását is ismerjük, amikor a libahizlaláskor kukoricaáztatónak használják. Általában minden edénynek volt másodlagos használata, még a kályhaszemnek is. Például a legjobb baromfi itató, vagy élevages edény a kályhaszem volt. A parasztfazék aprómagtartó, a csörgőkorsó olajosedény. A csörgőkorsó elsődleges használata az ivóvíz hordása a munka-