Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Németh József: A sümegi népi fazekasság

nay Múzeumnak rolt tulaj dona,mint a sümegi agyagművesség legrégibb emléke, de sajnos, hogy ez is a háborús pusztítás áldozata lett. 1 múzeumnak "porcellán és faience" leltárában szerepelt 1037. szám alatt. 1 tárgy leírásában nem ad utalást a színre,a korát a XT. századra teszi, mérete 16 x 16 cm, 50 koronáért vették. Hogy a kályhacsempe sümegi eredetű, ahhoz kétség nem fér. Hisz a fazekas gócokon a kályhásság rokon szakma volt és a két iparnak terméke legtöbbször egy műhelybél került ki. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a püspöki rezidencia és a Ramassetter Tince, Sümeg jótevőjének lakóházában levé kályha angyalos mintái egyeznek a sütőcéh korsóján leró mintával. Hogy a céhhé alakulás mikor történt meg, nem tudjuk, mert nincsenek adataink az 1700-as érékről. Bz kutatás tárgyát képezi még. iz első adatokat a fazekasokról Barkóczy Rosty Antal "Sümeg városának Rövid Ismerete" c. könyvében találjuk, mikor Sümeg iparáról ír.

8 Itt a fazekasok létszámát 12 főben állapítja meg. 1 céh alakulás valószínű 1850 körül történt meg, mert erről van írásos emlékünk, és valószínűi hogy a fazekasok száma is ez időtájt nagyobb létszámra emelkedett. 1878-ban az egyik esküformán

9 már céh elnök aláírást találunk. Való színű, hogy a nyolcszázáé évek vége felé már annyian voltak, hogy a Fazekaa Társulat, ahogy a pÜBpöki uradalmi hivatal nevezi a céhet, az össz azekasság nevében köt szerződést az agyag bányászatára. Hogy már korábban is volt szerződésük a bányák használatára jellemző a Veszprémi Püspökségi Javak Kormányzóságának 620-884 szám alatt 1884. december 18-án kelt felhívása, melyben ujabb 3 évi használati szerződés megkötésére szólítja fel a "sümeghi fazekas-ipartársulat érdemes Elöljáróságát" a "deáki- és sarvalyi erdőkben levő agyagföld bányák használa tát illetőleg.^ A szerződést meg is kötik a következő pontok szerint: 1./ A veszprémi püspökség részéről megengedtetik a Sümegh városi fazekas ipartársulat bejegyzett és igazolt tagjainak, hogy a czimzett püspökség tulajdonához tartozó deáky-i és sarvalyi urod. erdőkben ott,hol az ez érdemben fennállott korábbi szerződések értelmében eddig is ásni szoktak-iparuk folytatásához szükséges és ezen czélra alkalmas agyagföldet jövő 1885. évi Január hó 1-től kezdve további 3. évet át- vagyis 1887. évi Deczember hó 31-ig szabadon áshassák s azt saját szűk ségletttkre felhasználhassák. 2./ Kötelesek bérbevevők a fentírt szabadalomért évi haszonbérül 130 ft azaz egyszázharmincz forintot évnegyedes egyenlő részletben, mindenkor előre a sümeghi urod.pénztárba befizetni s ezen összegről kiállítandó nyugtákra megkívántató bélyeget min