Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Németh József: A sümegi népi fazekasság

den beszámítás nélkül saját jakból szolgáltatni .a bérfizetése­kot eem elhalasztani sen megcsonkítani szabad nem leszen kötele­zettségeik bármelyikének megszegése ragy be nem tartása miatt az ura­dalom ....a bérletet megszüntetni a társulat minden tagját a földásás­tél egyszerűen letiltani jogosítva leend. 3./ kötelezettségeik pontos betartásának biztosítására 60 ft azaz hatvan forintot évadék­képpen a veszprémi közp. urod.pénztárába letenni 4./ Ha bérbevevő társulat tagjai vagy hozzátartozóik az uradalmi erdőkben bármi kárt tennének, vagy bármi ceekély fát elidegenítenének, - mégia ha más, ­nem a sümeghi fazekas ipartársulathoz tartozó- 8 nem Sttmeghen lakó fa­zekáénak a kibérlett helyeken agyagot ásni engedne, vagy onnan nyeren­dő agyagot eladná vagy elajándékozná, jogában álland az urodalomnak jelen szerződést azonnal megszüntetni. 5./ kölcsönös kezes­séget vállalnak.6./ Bérbevevők az általuk kiemelendő föld helyén szár­mazó gödröket az agyag elhordása előtt rendesen betemetni s a körül­fekvő terület felszínével lehetőleg elegyengetni tartoznak. 7./ közterhek ipartársulatot terheli. 8./ törvényszerű felosz­lása esetén jelen szerződés is hatályon kivül lép" • Ez a szerződés nem sok változtatással fent állott az urodalom 1945. évi megszűnéséig. A sümegi fazekasipar hasonló fejlődésen megy át, mint a többi fazekas gócokon működő csoportok. 1880 és 1910 között a sümegi kerámia is virágkorát éli. Több mint ötven műhely dolgozik, mintegy 80 szakma­belivel. A sümegi kerámia történbtében is elérkezik az a hanyatlás,mely jellemezte hazánkban a népi fazekasságot. Sümegen 1910 a fordulópont. A kapitalizmus halálos szorítása lassan érezteti hatását. Már nem ke­csegtető a fazekas mesterség. A gyárak felé húzódik a fiatalság, nem látja biztos jövőnek a fazekasságot. 1911-ben már oly nagy a munkaerő­hiány a szakmában, hogy a sümegi fazekasok még ez év folyamán az ipar­testület utján megkeresik Győr, Nagykanizsa, Esztergom,Kalocsa és Szar vas városok ipartestületét azzal a kéréssel, hogy nem akadna-e 1-2 fazekas segéd munka nélkül, eljönnének-e dolgozni és milyen feltételek mellett? Azt azonban kikötik, hogy "a segédnek állandóan korongon kell dolgoznia!"^ Nagykanizsa már 1911. III. 11.-én visszajelenti, hogy náluk is segéd hiány van. A többi megérdeklődött város is nemleges vá­laszt ad. Hogy milyen munkaerőhiányban szenvedtek a sümegi fazekasok, mutatja az a statisztikai adat is, hogy 1911. december 31-én Sümegen

Next

/
Thumbnails
Contents