Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Németh József: A sümegi népi fazekasság

Liknak neveznek,hol szintén uj határjelzőt állítottak...) FigyeLembevéve az oklevélben szereplő helyneveket és a határjárás vonalát, kétségkívül aegállapítható, hogy az Agyaglik helye megegyezik a Gelenssérgödrök helyével.* így majdnem 800 évre tehető ennek a bányának a kora. A legelső fazekasok várjobbágyok voltak, akik a veszprémi püspök tulajdonában levő sümegi várnak tartoztak szolgáltatásokkal. A faeekasokről szőlő első írott emlékünk is erre utal. Zalaházy Tamás veszprémi püspök 1522. július 22-én felvett Urbáriumában a következő artikulust találjuk: "Diákin, ha a jobbágyok ellátták fazekakkal a vár konyháját, akkor nem kellett ajándékot adniok".

5 Diáki, Dyáki azonos a mai Deáki-pusztáv*l,nely Sümegtől 9 km-re fekszik, közel a Gelencséreshez. Lakossága a kilencszázas évek elején 180 körül mozgott. Ezt a pusztát tekinthetjük a Sümegi fazekasipar bölcsőjének. A jobbágyok,mikor a török terjeszkedés vonala elérte a Balaton északi részét és Veszprém 1552-ben elesett, a veszprémi püspökök pedig a sümegi várba költöztek,valószínűleg bevándoroltak a fallal körülvett éa biztosabb Sümeg városába. Ez annál is valószínűbb, mert a török defterek tanúsága szerint a környező faluk, mint Erek, Prága, Bazse, UZ8a, török kézre kerülnek és adót fizetnek.

6 Különösen csábította Őket Bosnyák István püspök szabadság-levele, melyet 1643. március 27-én adott ki, melyben személyi és vagyoni szabadságot éa önkormányzati jogot nyer S'imeg lakossága. A veszprémi püspöknek Sümegre költözködésével és e szabadságiéval kiadásával kezdődik meg Sümeg iparosodása. Az iparosok nagyrésze úgynevezett "udvari iparos** volt. Hogy a fazekasság mennyire népi volt és mennyire paraszti foglalkozás, jellemző az, hogy az udvari iparosok között egyetlenegy fazekast nem találunk,pedig van közöttük "borbély, tislér, pintér, pék". De a püspöki konyha sem nélkülözheti a sümegi fazekasok termékeit, mert a legnagyobb, leghatalmasabb Sümegen lakó veszprémi püspök "konyhaedényei rézből, ólomból, vagy cserépből valók*. Hogy a középkorból és az uj kor elejéről nincs emlékünk, annak okát abban látjuk, hogy a sümegi várban ásatás és kutató munka még nem folyt soha. Remélhető, ha az ásatás a sümegi várban megtörténik, ugyanolyan érdekes kerámia anyagot találnak, mint a szigligeti ásatások alkalmából. A középkori anyagból két darab kályhacsempe került elő rsabrendek községben Hunyadi Mátyás címerével ellátva, mely az állami Dar-