Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Kallós Zoltán: Mesék verses és prózai változatai

Ulli. Nincsen nekem immá többet leányom Tindér Anna tőled nékül marattam IIIIII. Vegyen példát de minden édesannya Két édes szilt soha el ne Talaj sza IHIV. Két édes szű mikor elfog Tállani Édes méz es keserűje fog Tállni XXIV. Megtudhajsák hogy halál fog történni Két édes SZŰT mikor elfog Tállni "Ezt az öreg asszony a Tén Csonkáné énekelgette. Én téle hall­tam. de sok ideje. Énekelte es mesézte es. Nekem most jutatt eszembe s én újból énekbe kejztem." Tindér Anna s Mónár Jámos Hol TÓt s hol nem vót, hol a tetüt s a bolhát rézpatkóba Tér­ték, s a sújTal s a fenével meg ne botorkájzék, há vót egy ilt'nár János s TÓt egy leány es Tindér Anna. ők ezek az éfiak ojan igazán szeretkeztek, ugy szerették egyik a mást, hogy azt nem es lehet kimondani, ügy láttam mind most es. Mónár János kérelte es az annyát igen-igen hogy engedje Tegye el Tindér Annát asszonyául. De édesannya nem fogta engedni elvegye.Nem es rosszaságbul,csak azt mondta: Tindér Anna szép leány de nem szereti Mónár Jánost igazán. Mónár János es azt mondta az annyának: édesanyám én érte fogak meghalni! Ha meghalc es magad édes fiam, eltemetlek de én téged bú s bánatra nem nevellek. Édesanyám engedjen meg nekem, hogy mennyek el s bár búcsújzak el tőle. El es indula nagy szomorán Mónár János babbájához. Babbájának ajtójába vót egy rózsafa kinővel. Leültek a rózsa tövére s ott ketten beszélgettek. Acca Anna jobb kezedet s csókojjam meg két orcádat, met anyám nem engedi én tégedet elvegyelek. De azt es tudd meg magad Tin­dér Anna szép szerelmem érted fogok én meghalni. Mikor meghallad, hogy harangoznak tudd meg,hogy én meghaltam.Magad öltezzél fel tiszta gyász­ba s ugy gyere el az én halálomra. Erről a rózsa fáról szakajsz magad egy szálat, szúrjad a mejjembe, hogy tudja meg anyám, hogy magad es szerettél ingemet igazán. Hazatéré Mónár János, s bémene az házba. Elvévé az nagy kést az

Next

/
Thumbnails
Contents