Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Morvay Judit: A gazdálkodás alakulása Őrszentmiklóson

Crszsntaiklós életében az 1800-as érek második felében az állattenyésztés Binden sás gazdasági ágnál jelentősebb szerepet játszott Bizonysága ennek márcsak az is,hogy az akkor 550 lakosú község 4 legelőn nevelte állatállományát. Minden állatfajtának külön legelője volt. A Csonkásba járt ki naponta a csorda. 1 tölgyeserdő dúa aljnövényzete jó legelő volt. Igen ritkán kihajtották a csordát a Nyiresbe is, a gulya, a növendékmarhák nyájának a legelőjére. Ezek kora tavasztól késő őszig a szabad ég alatt nevelkedtek, istállóba csak télire szorultak. Az állatok éjszakai összetartására karám állott az itató tó mellett. A lovak legelője a Csornád felé vezető út mellett, mintegy 62 holdon fekvő Termes volt.Nevét a lovak éjszakai szállásának ásott nagy veremről kapta, mely kb 4 m mély, meredekre ásott falu, kb.50-60 öles köralaku mélyedés volt. Keskeny lejárata mellett a verem aljában volt a csikós "gunyics"-a,éj jeli nyugvóhelye. A gunyics egyszerű faalkotmány: 4 összetámasztott oszlopot keresztbe vékonyabb ágakkal raktak be, ezek közét szalmával sűrűn befonták, a az egész tetejére földet hánytak. Belül csak szalma volt, ezen hevert a csikós. A Tác felé vezető ut mellett feküdt a már akkor is legsilányabb legelő a Váci-hegy. Ide hajtották ki naponta a kondát. Amikor az ökörre, lóra nem volt szükség a gazdasági munkában vagy a fuvarozásnál, nem tartották otthon az istállóban, hanem kiküldték a gyerekkel a legelőre. Tavasztól - őszig a legelő volt az igásjószág munka utáni pihenőhelye is. Istállóba csak télire szorult. Gazdasági munkára szinte kizárólag az ökröt használták. Lova nem is volt mindenkinek, hanem csak a tehetősebb gazdáknak és azoknak, akik intenziven foglalkoztak fuvarozással. (A fuvarozás csak a századforduló után lendül fel annyira, hogy kisebb gazdák is lovat vesznek.) "Gyermekkoromban, meg azelőtt minden munkát az ökörrel csináltunk, öregapám még 4 ökörrel szántott. Azt is mesélték, hogy 1830-ban robotba sót hordott Debrecenből Budapestre. Debrecent ökrökkel járta meg." Az ökröt ezek szerint nemcsak munkára, hanem fuvarozásra, még hozzá ilyen nagytávu fuvarozásra is használták. Az ökör sokkal igénytelenebb az élelemre is mint a lő. Nyáron a szűkös legelőn is talált élelmet magának, télen pedig a száraz babes kukoricaszárat is megette. Ekkor még csak a régi "fehér magyar marhát" ismerték az őrszentmiklósi parasztok. Az öregek szerint ezek nagyobbra nőttek, erősebbek voltak, tehát ebben az időben,amikor még el-