Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Morvay Judit: A gazdálkodás alakulása Őrszentmiklóson

As erdőben elsősorban száras gallyat szedtek. 1 zsellérek így szerezték be a törvény tilalma ellenére is napról-napra legszükségesebb tűerevalójukat. As erdő természetesen jó területe volt a gombászóknak (Csomádi erdő) és a növénygyűjtő embereknek is. A nádasban zsongó madárvilág volt. A gyerekek járták a veszélyes nádast, és fosztogatták a fészkeket,különösen pedig a bíbic fészkét. Ennek a gyűjtögetésnek természetesen gazdasági jelentősége nem volt* A gyerekek azonban nem egyszer vadkacsa tojását hozták haza. Az ilyet a többi kacsatojással együtt kiköltették és a fényes, sötét tolla vadkacsát még 1-2 hetes korában eladták a veresegyházi piacon. A falu alatti nagy nádas, mely egészen a kertek aljáig nyúlt, tele volt a legkülönbözőbb halfajtákkal. Ahol a nádas a faluban tóvá tisztult, ott kerítőhálóval is halásztak. (Kerítőháló csak egy volt a faluban.) A bővizű nádas más részén pedik kiálltak a víz szélére s ott lestek a halat a zuzó-szigonnyal, az ügyesebb emberek sokszor szabadkézzel fogták.Volt egy kosaraa halászati mód is; egyszerű fonott veszszőkosárba egy döglött rákot kötöttek, ezt a vízbe helyezték, s mikor a halak odagyültek, gyorsan kiemelték a kosarat. Ismét másik halászati mód:a tavat tápláló nádason keresztülfolyó Tece-patakban a vízfolyásával szemben a halászó egy 1 1/2 arasznyi keskeny szájú, mély, fonott kosarat (nem varsát) húzott maga után.Ebbe tévedtek bele a halászó által felzavart vízben sűrűn nyüzsgő halak. A szegényebb emberek halásztak, de a halakat piacra sohasem vitték. Néha olyan nagy zsákmányuk volt, hogy "mikor hazahoztuk, tele volt vele az udvar". Amit egy-egy család a maga számára már nem tudott felhasználni,azt ajándékba elosztogatták a rokonok, szomszédok, jó ismerősök között. A nádas télen is hasznos volt: a befagyott lápon nádat vágtak. A tó, és így a nád is az uraságé volt,tehát a vágásra vállalkozó szegény zselléremberek felesbe vagy harmadába vállalták a munkát. A vadászat gazdasági jelentősége rendkívül csekély volt.A község vadászterületeit az uraság használta.Orvvadász 2-3 volt a faluban. A szántóföldeken a gyerekek és a legények vasárnaponként ürgét öntöttek. Madarakra a gyermekek vadásztak kosárral, hajítófával, kővel. Ebben az időben a gyűjtögetésnek ilyen sokirányú ágazatát szinte egybehangzóan így indokolják: "akkor még, sok ideje volt az embernek. Felszántotta azt a pár hold kis földjét, a jószág kint legelt a legelőn, nem volt sok munka."