Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

Vargyas Lajos: Dallamegyezések magyar, szlovák é s morva balladákban

- T "ősrétegébe". Est ritmusának utemelőzce, 3/4-es alapjellege és eltelt, magyartalan hangsúlyai is elárulják. Viszont nem is német: a DTA középkori anyagában nem találtam mását (a fenti részlet-egyezéseken ki™ TÜI), s Wiora professzor véleménye szerint semmiképpen sem lehet német dallam. Más uton, (talán franciáktól) hozzánk került középkori nyugati dallam lehet, amely balladáinkkal együtt átkerült mórra szomszédaink hagyományába is. Tárgyas Lajos Jegyzetek 1. Susil, Prantisek: Morarské národni pisne. 4. kiad. Praha, 1951. 312 SS. 2. Ethn. 1914,36. Lásd Csanádi-Tárgyas: Röpülj pára, röpülj 43. sz. 3. Lásd Csanádi-Tárgyas 32-33. sz. 4. Variánsait lásd Bartók 33a, 33c, sz.-ban és a hozzájuk írt jegyzetben, továbbá Pt 112. sz.-ban. 5. A szlovák dallamot lásd Manga János: A török háborúk emlékei a magyarországi szlovák népdalokban. Ethn. 1956,246. 6. Egy francia-magyar dallamegyezés tanulságai. NÉ 1958.155. 7. Susil 2339.sz. 8. Csanádi-Tárgyas 75-77.sz. 9. Lásd erról cikkemet: Some Parallels of Rare Modal Structures in Western and Eastern Europe. Journal of International Folk-Music Council 1958,2, ahol idézem Sharp egy adatát angol énekesektói,akik teljesen hasonlóan egészítenek ki néha régies dalokat, nint Bartók fenti példájában a magyarok. Rövidítések Bartók- Bartók Béla: A magyar népdal, Budapest, 1925. DTA- Deutsches Volksliedarchiv. Pt« Kodály Zoltán: A magyar népzene.A példatárt összeállította Vargyt. Lajos, Budapest, 1952. kötet példatár-része.