Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

H. Kerecsényi Edit: A baromfi ültetése és keltetése Galgamácsán

meg a gőztől is." (3) A fent említett összes helyen ültetnek a galgamácsaiak, de azért leggyakoribb korátavasszal a szobában és konyhában, később pedig mikor már melegebb van, a kamrában. Olyankor már kevesen ültetnek a házban. Azt mondják, hogy a régi szalmatetős házak padlásán jobb volt ültetni, mert ott tavasszal melegebb, nyáron pedig hűvösebb volt, nint a cseréptető alatt. A fészek elkészítése Galganácsán majdnem mindig közvetlenül az ültetés előtt történik. Időpontja tehát attdl függ, nilyen napszakban ültetik neg a kotlőst. Ez bizony családonként változó. A gazdasszonyok egyrésze - többnyire az öregebbek - ezen a téren is analdgiás és egyéb szokások alapján választják ki az ültetés időpontját, míg a másik része a tapasztalat, a megfigyelés híve. Az asszonyok részben este teszik fészekre a tyúkot: "Este jd, mert akkor sötét van, hogy sötét legyen a tojás. Vert nappal világos lenne, kiválna." (7) Egy másik adatközlő szerint: "Jd este ültetni, mert akkor jön haza a csorda." (29) Hasonló az alábbi közlés is: "Estére sötétben tesszük a liba, tyúk alá a tojást,hogy kötődjék be.Világosan nem kötődik be a tojás. Azért is kell este sötétben ültetni,hogy a csirkék is, amikor kelnek, úgy guruljanak ki a tojásból, mint ahogy a disznók gurulnak hazafelé a osordáról.

n (19) Az asszonyok nagyrésze már más okból ültet este: "Este legjobb ültetni, mert a tyúk nappa),, mikor lát, vad. Éjjel leülepedik, reggelre megcsendesedik." (15) Olyan adatközlő is van, aki délben ültet: "Én délben tizenkettőkor ültetek, mikor a legtöbb óra van, akkor kel a legtöbb." (22) Nagy ritkán megesik az is, hogy más időpontot választanak: "Ezt vasárnap hajnalban ültettem, de még este megcsináltam a helyit." (26) Sokan vannak olyanok is, akik akkor ültetnek, amikor éppen van idejük: reggel, este, esetleg délután. Próbattltetés. Ha elkészült már a fészek, a gazdasszony megfogja a kotlót és ráteszi, közben sokan keresztet vetnek rá e szavakkal: "Uram Jézus segítsd meg!" Sokan le is borítják szitával vagy kosárral, hogy "jól fészeknek essen." A próbaültetés tulajdonképpen két részből áll: Első része az, amikor a meghevert tyúkot néhány napig megszokott fészkén hagyják ül-