Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

H. Kerecsényi Edit: A baromfi ültetése és keltetése Galgamácsán

(37) Ez a véleménye a következő adatközlőnek is: "Mondják, hogy a palldn nem kel ugy ki a tojás, jobh a földön. Soktul hallottam. Lehet, hogy valóban van a földnek valami ereje, az hajtja." (26) Egy harmadik szerint: "Jobban kikel, mintha magas fészken van, mert a földön puhul a föld nedvességétől és könnyebben vágódik. Azért is szokták vízbe is tenni. Rosszul mondja, aki mondja, hogy magos fészken jó." (7) Ugy látszik, hogy a baromfitenyésztő tanfolyamon tanulták ezt; "Talaki gyött papolni a baromfiról aztán az prédikálta, hogy csak alacsony fészket kell hagyni. Igaz aki ugy lopva költi el,az is a földre ültet, aztán az is jó lesz." (4) A fészek kibélelése többnyire a kazlaknál történik. A hátravitt kosarat buza vagy árpaszalmával bélelik ki. Egyik asszony a buzaszalmát tartja alkalmasnak az ültetésre, a másik az árpaszalmát. Meg is okolják, hogy miért: "A fészekbe buzaszalmát teszünk, az árpaszalmának csípős a pórja és a tyúk vakaródzik". (15) Hasonlóan vélekedik egy másik adatközlő is: "A fészekbe alulra törtszalmát, a tetejére szálasat teszek, árpa, de leginkább buzaszalmát, mert bár az árpa puhább mégis toklászos." (8) Hajdú Istvánná azt mondja: "Árpa, vagy buza- . szalmát teszek, mikor hogy} mikor volt árpaszalma bőven, azt tettem, mert attól nem nő a tetű, annak erősebb szaga van." Szintén árpaszalmába ültet a következő adatközlő: "A kosárba árpaszalmát teszek, mert az puhább. Ha az árpa már kifogy, pelyvát vagy buzaszalmát teszek bele." (22) A rozsszalmát senki sem szereti. Egy asszonytól hallottam csak azt, hogy: "Ha még egész korán ültetünk, akkor egy marék tarka tollat teszek a szalma közé, de csak akkor, ha a kamrában ültetek, és nem a szobában." (8) A szalmát aztán belerakják a kosárba: "Mikor megrakom jó magosra, akkor beletérbetülök, hogy legyen gödör a tojásnak." (26) De akad olyan asszony is,aki máskép teszi: "Fészket nyomunk bele a kezünkkel, szép gömbölyűén." (19) A fészekbe hamut, vagy egyéb fertőtlenítő anyagot nem tesznek. Az ültetés helye családonként ás évszakonként változhat: "Kora tavasszal bent a szobában az ágyak alatt, áprilistól a kamrában ültetünk." (37) Másutt más a szokás: "Ólban,istállóban, kamrában ültetünk, de az istálló a legjobb." (27) Ismét másik adatközlőnél: "A kotlő a padláson ül, de ilyen melegben már nem jó, csak ugy májusig." (20) A— kad másféle magyarázat is: "Kinn, szabadban jobb, mint a házban, ahol fűtenek. Ahol nem fűtenek, ott jó. Mert a füsttől megbetegszik a tyúk,