Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

H. Kerecsényi Edit: A baromfi ültetése és keltetése Galgamácsán

ahogy hullott a csipkerózsa levele, úgy hullott el mind a nagy melegben." (27) Általános a rózsa ismételt emlegetése ebben a kapcsolatban országszerte. Annál jobbak a "kazal alá", "csondra", "buzakeresztro", vagy "aratásra" ültetett csirkék. "Ezek július utolján kelnek, akkor, mikor már van uj szem" (8) ínséges esztendőkben tavasszal nem is igen ültetnek, csak kazal alá, és még később. Ha tavasszal nagyon kevés az ennivaló, akkor tavasszal elmondják: "hát én most nem ültetek, majd csak kazal alá." Ilyenkor június derekán ültetnek, hogy mire hordanak, kikeljen, és ott a kazal alatt szemezgethessen." Sokan mondják, hogy "az ilyen csirke előbb tojik, mint a tavaszi." (33) A galgamácsai néphit szerint még ennél is jobb talán a "kétboldogasszonyközi", "szentannai" vagy "sarnyu-csirke"• Ennek a csirkének augusztus 15 és szeptember 12 között kell kelnie, de ezeket a határokat nem mindenki veszi szigorúan. "lisebbre nőnek, mint a tavasziak, de hamarabb tojik, mint a tavaszi, meg a tojása sem kisebb". (17) Mások tagadják, mintha az ilyen előbb tojnék, mint a tavaszi.Ezek szerint csak februárban kezdi a tojást .Vannak, akik meg azt bizonygatják, hogy a tojása bizony kisebb a tavasziénál. Mégis, magnak is szokták hagyni. Mint az egyik adatközlő mondja: "A kései csirkének (szept. vége, október eleje) már nadrág kéne, de azért jó az is, mert hamar lehet vagdosni, ahogy nő." Szoktak ebből a késeiből is magot hagyni. De ilyen későn kevesen mernek már ültetni.^ Azt, hogy melyik keltés a szerencsésebb, korántsem mindig a tapasztalat alapján mérlegelik. Egyes öregek szerint már karácsony estéjén eligazítást adnak a keltés kedvező időpontjáról bizonyos jelek: "Ha sok csillag van,mikor megyünk éjféli misére, akkor első baromfi lesz sok. ha akkor van sok csillag, mikor gyüvünk, akkor a kései kelés lesz jó." (40) Sokan mondják Galgamácsán azt is: "Ugy kell ültetni, hogy ne ugyanabban a hónapban keljen, mint amelyikben ültetjük," (29) különben elpusztulnak a csirkék.A fiatalabbak nem igen adnak már ezekre a vélekedésekre, sőt az öregek is kezdik elhagyni. Az ültetés idejét meghatározó szokások két nagy csoportra oszthatók. Az egyik az ültetés idejét a csillagképek alapján véli helyesen meghatározni, minden bizonnyal ez az ősibb mód, a másik pedig a naptári napokhoz kapcsolddó hiedelmek alapján végzi az'ültetést. A két hiedelemvilág idővel meglehetősen összekeveredett,de még