Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

H. Kerecsényi Edit: A baromfi ültetése és keltetése Galgamácsán

- 2oe Kotló kölcsönzése. Ha egy háznál semmikép sen akarnak "megheverni" a tyúkok, akkor a gazdasszony körülnéz a szomszédok yagy rokonok házatáján, hátha akad valahol felesleges kotldstyúk? Ha szerencsével jár, hóna alá kapja és siet vele haza, hogy a fészekre ültethesse. "A kölcsönkért kotlót hóna alá vágja az emher és úgy viszi. Sokszor ócska rongyba is becsavarják, ne hogy piszkoljon. A kotlót vagy felibe viszik, vagy kacsatojásért. - Ugyanis kacsatojás kiköltésére szokták leginkább kérni." - (L. kacsaültetés.) A rokonok és jóismerósök sokszor csak cserébe adják." (33) Néhányan azt tartják, hogy addig, míg nem ültetett valaki, nem adhat kotlót kölcsön, nert különben neki sem lesz több. A lakosság zömének azonban nincsen ilyen aggodalma: "Idén is, mihelyt meghevert, odaadtam a lányomnak; az már karácsony után meghevert." (26) Sürgősebb a kotlószerzés olyankor, ha az ülős tyúk hagyja ott a tojásokat, vagy ha a kotló megdöglik a fészken.Ilyenkor bizony nincs helye a habozásnak: a gazdasszony bejárja akár a fél falut is, nehogy elpusztuljanak a tojások. Kappan mint kotld. Más vidékeken szükség esetén a kappant is megültetik kotló helyett,de a galgamácsaiak kevés kivétellel nem ismerik a kappannal való keltetés módját, sót akadnak, akik nem is akarják elhinni, hogy ez lehetséges." A kappan vezeti a csirkét,tudom, de hogy nen kelti ki, az biztos!" (18) - mondja egy 81 éves adatközlő. Viszont két asszony is él a faluban, aki többször keltetett kappannal,az egyik Sorecz Károlyné a másik Karvác örzse néni. Mindkettő szokott kappanolni is. A kappanok ilyen irányú hasznosításáról leginkább a volt zsellérek tudnak beszélni, akik a gazdasági munka vállalására sokszor megfordultak a Korona uradalomban ős ott látták a kappanok ily irányú alkalmazását. 'Valamikor elaltatták nagy helyeken a kappanokat és azzal ültettek,voltam a Korona uradalomban ott is csinálták."(15) "Mikor aratók voltunk, láttuk, hogy megültette őket az intézőné. Fél deci pálinkával itatta meg." (27) - mondja egy másik ujgazda. Az ültetésre szánt kappan megitatását így adja elő Sorecz Károlyné: "Kis kanéira öntök snapszot, bundapálinkát, (a legolcsóbb pálinka, igen erős) és beleöntöm a szájába. Három-négy nap egymás után,