Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

H. Kerecsényi Edit: A baromfi ültetése és keltetése Galgamácsán

Nagyon sokan felismerték, hogy a savanyúkáposzta és a morzsóka nem képes kotlásra hírni a jószágot. "Tolt, hogy én is adtam neki ­vallja egyik asszony a savanyúkáposztával kapcsolatban - de egyszer meghevert, másszor nem." (19) Hasonlóan szól a következő nyilatkozat: "Szoktak neki a régi öregek teknővakarékot (kovászt) adni,de marhaság, attdl nem gabajodik meg. Savanyúkáposztát is adtunk már, de az sem ér semmit." (40) "1 savanyúság egyáltalán nen jó, mert lehűti a vért," ­vallja Bárczik Fái. i kételkedő vélemények összegezését nyújtják e szavak: "Semmivel sem lehet elősegíteni,hogy a tyúk hamar megheverjen. Olyan ez, nint a betegség." (39) 1 mácsaiak egy része nem a babonák híve,hanem a tapasztalatok tanulságait levonva azt vallja, hogy a tyúk akkor fii meg, ha kitojta magát, tehát "olyan magokkal kéne etetni, amitől elapadna a tojása." (35) iz öreg lovács Orzse néni is ezt nondja: "lem kotlik meg, hiába adnak neki savanyúkáposztát, sutnivalót (kovászt), hiába, mig ki nem fogy a tojása," Táozi Jánosné pedig így nyilatkozik: "Ha kukoricát e­szik a tyúk, elhízik, akkor nen bír megülni olyan hamar. Könnyebb étel kell neki, mert attdl hamar kitojja magát és megül." Bárczik Fálné sejti, hogy a meleg is használ: "Édesanyám tyúkjai nindig az istálló­van voltak, ott egész télen tojtak és korán megültek. Már télen meg­hevertek." A kotló tulajdonságai és ismérvei. Melyek most már azok a jelek, amelyekből a tyúk kotlási haj­landóságát észrevehetjük és hogyan viselkedik a kotlóstyúk? A mácsaiak szerint mielőtt megheverne a tyúk ritkábban és kisebbet tojik már "ki­fogy belőle a tojás és fészeknek adja magát."Csak kotyog és leül, meg­könnyül és olyan tág hátul." (22) Egy másik adatközlő szerint: "üres, bő a hátulja, krikog, a fészkén marad és felpölyhözi a tollát." (8) Az előbbiekkel ellentétben a legtöbb asszony azt nondja: "Ha a tyúk meg­kotlik, a feneke akkor már szorul, csak akkor tág, amikor tojni akar." (37) A kotlás összes jeleit tehát nem mindenki egyformának ismeri. Talamennyien tapasztalták azt, hogy a kotló hullatja a tollát, taréja elfakul, krikog és a legtöbbje elvadul; ha közelít feléje vala­ki, odavág a csőrével. Ha nem ültetik meg, egy hónapig is hever, és csak lassan kezd el újra tojni. Sokan úgy tudják, hogy a kotlási álla­pot olyan mint a betegség, mert a kotló ilyenkor tüzes, lázas.

Next

/
Thumbnails
Contents