Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)
Kresz Mária: Játék a kalotaszegi Nyárszón
gen többet tnttak a lányok, nint most. Ojan bubát csináltuk: csináltunk neki kézelőt, válfűt. Megtanultuk egyik a másiktúl." A rágebbi fajta kontyos yagy csecse s bubát ma már csak egy-egy idősebb asszony teker kislányának vagy unokájának. 10-15 cm. hosszú botocska tetejét betekerik egy kis ronggyal: az lesz a buba feie . Egy másik rongy ócskát összegömbölyítenek, megnyálazzák, hogy keményebb legyen, s azt illesztik az előbbi mellé: az lesz a kontra .Az egészre egy nagyobb rongyot borítanak s a fejét is, a kontyát is, jdl lekötik cérnával. Ez alá két kis összegömbölyített csőmét tesznek: a két csecse, és azokat is lekötik cérnával. Ismét két rongy ócskát gömbölyítenek, ezek a farpárnák , amelyeket odavarmak a nagyobb rongyra. Késs a buba: keze- lába ugyan nincs, de nem baj, pótolja a képzelet! Már csak fel kell öltöztetni: összehúzott beszegetlen szoknyácskát kap, néha többet is, kötőt, és keszkenőt - "már módi tunk véle, ki hogy csinatta". 0gyesebb kislány letttsölte és beszedte a szoknyát, kötést varrt a kötőbe és kis inget is ráncolt össze, még yálfflt is hímzett rá, vállat is adott a bubára és bojtot akasztott a nyakába, mint a nagylányoknak. A kontyos buba "menyecske" volt, emellett "leányt" is csináltak: báron rongyból yagy kenderből hajat fontak neki 8 a régébe pántlikát kötöttek. Némelykor kezet is csináltak a csecses bubának. Mostanában kontyos buba helyett olyan bubát készítenek, amelynek keze is ran, lába is, viszont konty és csecs hiányzik róla. Rendszerint ennek is egy fácska a gerince. Erre rátekernek egy rongyot, megkötik "nint egy sajtot", az lesz a feje; a testét jől kitömik és összeöltik. Két hosszúkás tekercs a két karja, egyik végét a vállához rarrják,a másik végét bevagdalják, "hogy legyen meg az öt ujja". A lábának is tekernek két kis hosszukét . Nénelyek az arcát kifestik, de rendszerint a képzeletre bizzák a buba arcvonásait; csúnyának tartják a festett arcú bubát. A fejéhez hátul fonatot varrnak. Felöltöztetik divatosan: kis réklit kap, szoknyát, kötőt, ügyesebb kislány persze cifrábbat varr. Csizmának némelyek kisasszony-virágot húznak a lábára. Bubázni ketten-hárman szoktak: felöltöztetik, ha "sir", elverik s panaszkodnak egymásnak: "Komámasszony, ojan rossz ez a gyermek,nem tudok jól dógozni". Fiubábát is készítenek: gatyát vagy nadrágot adnak neki s hozzá adják a leánybubát. Bubát a kislányok nemcsak maguknak varrnak: anyjuk vagy testvérük vagy nagyobb társuk is szokott neki készíteni. Sok gyermeknek vásári vagy poroellán babája van,amit kézimunkával kereskedő édesany-