Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

Kresz Mária: Játék a kalotaszegi Nyárszón

ja yárosből hozott neki. Nagy hecshen tartják,nem igen játszanak Tele, inkább diszkánt tartják a frászt enen

. Különben játékszereik alig Tannak. Csak egy-két háznál van a bubának párnácska ja, amelynek csupjába tarka kartont tettek, egyszerű kis ágya Tagy bölcsője. A kislányok játékszereit jaTarészben a természet köZTetlenül nyújtja, még csak alakítani sem kell rajtuk. A burok nagy levelét, lapu iát tÖTÍs

sel szurkálják, s ráfogják, hogy abrosz lesz Tagy függöny .Mindenféle "ékszerrel" ékesítik magukat. TaTasszal a burok szárát összeapritják, felfűzik és nyakukba akasztják: gyöngy, ősszel a gyöngyöt a kecskerágd rózsaszínű terméséből fűzik. Gyűrű papsajt szárából készül, elól csomózzák meg vagy pedig három szárat összefonnak és hátul kötik meg.G

yttrü az ujjra tekert szines cérna is; máskor rocogós (celofán) papirba csomagolnak egy kis rezet (

ezflstpapirba

) kicsit megcsavarják a papirt és elől megkötik. Aranyfogat is szoktak maguknak csinálni ugyancsak ebből a rézb

ől. Tavasszal bojtot akasztanak a nyakukba: dongó virágot

, szentgyörgyvirágot

. kukuk- vlrágot (primula), vagy ibolyát kötnek kis csokorba és hosszú cérnára akasztják. Pártájuk virágkoszorú. Tölgyfa vagy diófa leveléből is fűznek össze koszorút, ősszel, amikor megérett a bogáncs piheszerű termése, felhajítják magasra, hogy repüljön,azt mondják rá: "

angyal"

. A ha zuglevél (útilapu) virágból kis kosarat, papucsot fonnak. A hazuglevelet pedig kettétépik; ahány ina kiáll, annyiszor hazudott az illető azon a napon. Téli mulatságok

. A gyermekek a télnek azért örvendenek, mert akkor csttszkinvózni

. szánkázni

. hógojózni lehet. A hosszú jeges csuaz- kinyókon fiuk, leányok egyaránt nagyokat csúsznak. Az ügyesebb fiuk egyik lábukat felemelik s ugy kanyarodnak be, lekarcolva az "a" betűt. A kisfiúk korcsoiá

val is szoktak csuszkinyózni,

. Fából faragják, madzag és botocska segítségével erősítik a csizmához, de csak az egyik lábukra, mert a másik lábbal tolják magukat. Szánkózni nemcsak a kisfiúk és kislányok szoktak, hanem a fonóházi fiatalság is. A gyalogszánkára állva - amelyet régebben fahordani használtak, - hárman-négyen is felfértek, ha az eplénvb

e szúrt rakoncába fogózkodtak. Ma már ilyen gyalogszánkák helyett különféle kis szánkókat, vagy vastalpu ludrit (ródlit) használnak a gyermekek. Amikor többen is rá akarnak ülni, deszkát: szárny

at tesznek rá. Szánkázni és csuskinyózni csapatostul szoktak a gyermekek,szabad idejükben kimennek a falu melletti Hegyre

, ^agy a lejtős kertekbe. Gyakran hó-