Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

Kresz Mária: Játék a kalotaszegi Nyárszón

szolgáló megkérdezi tőle: - Aggjon Isten! Hová valdai? - Yáradi. (Vagy tetszés szerinti helységbeli.) - Hl járásban van? - Posztókeresi

she.Mennyi ennek a poszténak az ára? (Figyelemre mélté, hogy ma is változatlanul "posztékere

sisbe" van a zsidé, holott a gyermekek a mai változatban nem "posztók", hanem "kenyerek".) - Mennyen, hamar hozza az ollót! - vagy: - Fusson hamar, mer hozott a szeretője piros csizmát! - Mennyen hamar, mer fut a té! Míg a szolgálé távol van,a zsidé megragad egy gyermeket a kenyerek közül s elszalad vele. Hazaérkezik a gazda, megolvassa a kenyerekot s a hiányzót számon kéri a szolgáidtól; - Hun egy kenyir? - Ni, evitte agy várad! zsidó, asz monta fussak hamar, mer fut a té. Hanyagságáért a gazda jól elveri, s meghagyja, hogy többet ne adjon a zsidó szavára, mert hazudik. Igy folytatódik a játék, míg el nem fogynak a kenyerek. Tégül a sánta zsidó elbújik a kenyerekkel, de a gazda és a szolgálója megkeresik éket s mindnyájan jól megkergetik a zsidót, megcibálják

, összepofozzák. 41. / Tirággozni

. Iskolában is játszák, vasárnap is; télen vagy esés időben födél alatt, a kisebbek a fonóházban is. 42. / Cioa-mica

. Télen, esős, sáros időben bent a házban vagy csűrben szokták játszani; néha nyáron is estefelé dolguk végeztével. Fonóházban is játszák. Egyik leány szemét egy keszkenővel bekötik. Jől megforgatják a vakboriskát

, amint régebben nevezték. A többi leányok ugrálnak,tapsolnak körülötte, azelőtt avval bosszantották: - Itt törik a diót! - (a másik tapsolva hozzáfűzte:) - Amott a mogyorót! Ha valakit elfog, megkérdezik: - Cica-mica, mit fogtál? - Egeret! - Ki a neve? Ha kitalálta a nevét, az lett vakbori

ska. 43. / Aranygyürüzés

. Szintén födél alatt játszák; a fonőhásban