Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

Kresz Mária: Játék a kalotaszegi Nyárszón

még a nagylányok Is szekták játszani. 1 hunyd annyiszor huny, ahány "érre" felvállalta. 1 gyermekek sorban ttlnek, kezüket Osszetessik, nint inához, iz osztó vess egy gyű­rűt vagy nácikét . Összetett keze kOzó helyezi ás látszólag mindenki­nek osztia a gyűrűt, egyik gyermeknek csakugyan odaejti. - lessé neked, sarad neked! - mondogatja közben, végűi: - C ing­ping az aran gyűrű, Hálám is, meg másnál is! Ha a hányó egvhul kitalálja kinél van a gyűrű, as megy ki. Ha nea találja ki a felvállalt "évek" során, akkor "szeretőt* választanak ne­ki. Félrenennek hárman-négyen, öt leányt illetve fiút választanak neki és megállapodnak, hogy a hunyd melyik ujja, vagy egy többágú pálcika melyik ága, kit fog jelképezni? amelyik ujjon az arnargrűrü van, az less a legszebb szeretője. Visszajönnek és mindegyik ujjára megkérde­zik: "Evvel mi csinálsz?* A hunyd változatos feleleteket ad: "Megöle­lem!* - "Kikergetem a Szoroson egy nagy bütykös bottal!" - "Pofoncsa­pon!" - "Annak kiverem a fogát!" - "Füstre teszem!" stb. Jót kacagnak, mikor a "csúnyának mongya szipeket" és viszont.Végűi megmondják minde­gyik ujja nevét. 44. / Hátnlsó pár elóre. fuss! Hyárszón ujabb játék;egyik gyer­mek városi rokona tanította neg rá falusi társait. Ha a cica ötször nea tud senkit sem megfogni, akkor választanak neki szeretót, éppen úgy, mint az előző játéknál. 45. / Cikk vagy kán , (fej románul). Mikor pénzre tesznek szert, akkor játszák. Bent az iskolában is szoktak evvel szórakozni. Egyik gyermek kezében csőrget egy darab pénzt: "láp vagy cikkî* - kérdési társától. J&E ha a fej van felül, fordítva cikk . Ha eltalálta,Övé lesz a pénz, - persze csak a játék tartamára. 46. / Esős időben a gyermekek malmozni is szoktak kilenc szem paszajjal vagy kukoricával a közismert módon. Régebben is játszották. Kártyázni főleg téli estéken szoktak. A gyermekek többnyire maguk készítette kártyával játszanak. Kislányok is szoktak kártyázni, nemcsak fiuk, bár nem mindegyik gyermek ismeri a kártyát. Egyik öreg­ember mondta, hogy gyermekkorában a tanító tiltotta nekik a kártyát, az iskolásfiuk télen négis elszöktek egyik házhoz,ahol eltűrték a kár­tyázó fiusereget. "ügy jártunk oda, hogy nen tértek oda, annyian vé­tünk abba a házba sokszor." -A gyermekek más kártyajátékokat játszanak mint a felnőttek; ők a szógát , disznót , libát , esabd le csacsit kedve-

Next

/
Thumbnails
Contents