Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

Kresz Mária: Játék a kalotaszegi Nyárszón

így 65 éves asszony mondta a következő ki olvasót: - Egyem, / kettőm, Hámor./ nimer, Ökör,/ bika, Lengyel,/ óra, Nekem,/ neki adom, Oatya,/ f..e! Egyik kislány lörösfőröl hozott be egy kiolvasott . " FogÍtí/ madaritf^ona'mlg^ hányat, Monn/ meg/ te! Tagyís/le! - s tízig számolnak. Imikor egy kiesik, újból kezdik, míg végttl csak egy marad. i kergetőzésnél bárkit megfoghat a fogoj aki nem érint fát. 1 fogojt bosszantgatják, leguggolva kiabálják neki: - Itt tojik a tojó! - s aztán hirtelen felugranak és elfutnak. Vagy úgy tesznek, mintha bajuszukat pödörnék és csúfolkodva kiabáljak: - 1 bajszomat pödrOm, Nyald ki a g....n!-vagy rövidebben: *Pödrom, pödröm!" 34. / Hnmvósás

. hnnvoeskm vagy buiócaka inkább esős időben kedvelt játék; a csűrben szeretnek a sséna kosé elbújni. 35. / fis-huss-harnine

. 1 bújócska váltósatát egyik nyaraló fim hozta be. 36. / Klrái. ktürrv katonát! Pink is szokták játszani magukban. 37. / lton a farkas, beim a bárárny, főleg iskolában játszák. 38. / Llbuakázás vagy lisásnl. Inkább leányok játéka. 39. / Kotló vagy csirkéséé

. Jankó is említi a *kotlót*. Inkább leányok játéka. 40. / Santassldósní

. kenyerezni

, vagy régebbi nevén posztózni

. Elosztják a szerepeket, van sántazsidó

, gazda

, szolgáló

.a többi gyerjuek régen posztó

, ujabban ke nyír

. À játék menete nem változott. Hasban jls szokták játszani, szabadban is. A kenyerek sorban Ülnek vagy guggolnak. A gazda, aki például 'kapálni* indul, a kenyereket rábisza a szolgálóra. Megolvassa mennyi ran s meghagyja, hogy jól ügyeljen rájuk, mert ha egy is hiányzik betolok, elveri. Miután a gazda eltávozott, botjára támaszkodva előbioeg \ sántazsidó. - Aggyon Isten! - köszön a szolgálónak s kezet nyújt neki. A