Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

Schramm Ferenc: Balladák a budapesti könyvtárak kéziratos anyagából

em is csinált Gyuri Bandi egyebet, sszefonta zsebkendőjét kötélnek, ügy hurkolta felesége nyakára, Annál fogTa húzta föl egy nagyfára. Mosd ki rózsám ingem gatyám fejérre, Ugy megyek el főkapitány elébe, Gyuri Bandi felnyergeli a lovát, Estére ugy látogatja rózsáját. Jaj Istenem édesanyám, vétettem, Feleségem szeretemért megöltem. Gyuri Bandi külső csárdán bort iszik Kása Zsófi bundájába nyugoszik. Megkötözik Gyuri Bandit kötéllel Ugy kínérik szolgabíró elébe. (47 p.) Felakaszt iák Gyuri Bandit egy fára Csak ugy fityeg mostan önnön magába. Nem gondolta Gyuri Bandi magába Hogy a szél az akasztófán lögázza Kása Zsófi csak magába siratja Hogy Bandiját a szel ekkép logázza. (B.K. 1. 160 46 p. XIX. sz. közepe. Jelentéktelen eltéréssel Erdélyi I. 379 p.) VIII. B g y é b (Fávás leány) Egy leány a hegyek között Hogy egyedül pávát őrzött Jöttek nozzá jövevények Három ifin szép legények. Midón szép lyánzó ki érünk Az erdőre gyere vélünk Sétálgatni barátságért Tisztességes mulatságért Ha veletek ugyan megyek A pávámat hová tegyem Ï

ert ha szegény el tévedne szivem is meg repedne. Hajtsd a pávádat a forrásra Ha nem bizhatod azt másra Ottan őtet meg találod Nem messze még majd meg látod. Mikor vélek űtra indáit Nem volt kedve nagyon büsult Mondván érzem félelmemet