Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

Jegyzetek

alakú keskeny levelét teszi a sebre, az begydugyéti

. (Meghatározni nem Tolt módom, mivel csak a levelét láttam. ) Aki csuszduszívet evett, az minden madárnak a nyelvét érti - mondják. A mindenkinek nevet add ldnyaiak egy nagylányai embert - ma már ismeretlen okbdl - Búvárn

ak neveztek el. Egy kislányai ember a kecs

ke ragadványnevet kap La. (Magyarázatát nem tudják.) - Az itt elmondottak kizárálag a földműves nép hiedelmei; (a halászoknak kevés babonájuk van és férfi létükre azt is alig akarták elmondani). Ezek a hiedelmek inkább az asszonyok körében találhatók,a férfiak vagy nem tudnak ilyeneket, vagy nem mondják. Lánya, 1946. Jegyzetek 1. Brdőköz

: a Lónyátdl keletre fekvd falvak neve, melyek eredetileg valóban erdők között voltak (Bátyú, Bótrágy, Csongor, Szernye,Barkaszó, Rafajnaujfalu). Az itteni nép beszéde, szokásai észrevehetően különböznek a tiszahátitól. 2. István ifjabb király (a későbbi V.István) 1270-i adománylevele. Pejér: Cod.Dipl. V./l.k.241.1. és dr.Lónyai Ferenc: À Lónyay-család eredete 132.old. 3. Pesty Frigyes kézírásos helységnévtára, Nagylónya címszó alatt. (Magyar Nemzeti Múzeum) 4. Még a szerző gyermekkorában Í3 vizenyős hely volt; csak a legszárazabb nyáron lehetett átkelni rajta. 5. Különálló, kicsiny, de nagyon mély td volt a már kiszáradt Csapd

. Neve a Tisza hajdani folyásirányára utal: itt mosta, csapta a partot, örvénye gödröt vájt. Később a Tisza nyugatra tolddott. A szárazon maradt Csapdt feneketlen tónak tartották.A hagyomány szerint egy torony süllyedt el itt s egy vízhordó lajt

ról belefordult bivalyos lelke is kísért ezen a helyen. 6. Lónyay Ferenc i.m. 7. Pesty Frigyes i.m. 8. Az öregek ma is emlegetik, hogy a szomszédos Bótrágybdl csónakon jött a vőlegény násznépe és csak a menyasszonyos ház kertjében kö-