Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)
I. A vizek szerepe a nép életében általában - A. A lecsapolás előtt
kedő gorondot csakúgy felvert a vizi növényzet, mint a rízmedreket.másokat pedig ellepett a sok bokor, cserje, tüskés gaz. Soknak a neve is mutatja ezt, pl. Lázka , Bokros . Mogyorós gorond , Medve-rekettye , Re kettyeszeg . Szederszeg , Vinna tövise . Hos3zngaz, Band igaz . stb. Ezenkivtil az egész Nyugat-Bereget a Tiszától fel Munkácsig egyetlen nagy erdő borította. Mikor a lecsapolás után több dolguk akadt a fagerendelyű ekéknek, előbb az erdőt kellett kiirtani, hogy a földet feltörhessék, (iz erdőirtást olyan alaposan végezték, hogy a hajdani nagy erdőből csak kis ligetszerű foltok maradtak meg.) A határ még a lecsapolás után is csak hosszabb idő multával száradt ki annyira, hogy a rendszeres földművelés mindenütt megindulhatott. A vízjárta földek - bár pihentek voltak - míg teljesen ki nem száradtak, kevés termést adtak. A vizek inkább az állattenyésztésnek kedveztek: dús legelők és kaszálók voltak. "Embermagasságú sást evett a marha" - mondják az öregek. A sűrű rekettyesekben alig tudott járni a gulya. A jószág a vízparton legelészett,a sekély vízbe beállt hűsölni, szállása pedig a gorondokon volt. Oda húzódott éjszakára, de ott is delelt: "Hagy fák vóut, az alatt enyhes hely vont, ott a marha lefeküdt delelni , a pásztorok meg tüzet raktak oszt főüztek magoknak". - Pásztoremberektől származhatott a Szállás dűlő.Lónyay László-szállás és Bogolyszállás neve.Ez utóbbi szállásból tanyává fejlődöttj hasonlóra van példa a szomszéd falvak között la.^ ősszel hazahajtották a gulyát rendes körülmények között, de ha nagy sárvíz volt, senki emberfia nem tudta hazahajtani. A vízen még csak átjött valahogy, hanem a feneketlen dágványban elmerült. Volt ilyenkor dolga gulyásnak, borjtárnak! A süllyedő, keservesen bőgő állatot annak hasa ahatt átdugott erősebb ágakkal próbálták kimenteni. Ha nem sikerült, a gulyás vallotta kárátj ha az ő hibájából történt a dolog, saját marháiból kellett helyette adnia - ráadásul a násztori tapasztaltságán alapuló tekintélyén is csorba esett. - Nem is kockáztatták meg a tapasztalt gulyások a nagy dágványon való átkelést, inkább kint maradt a gulya télire. Nehezen élt meg ilyenkor, a hó alól kereste ki táplálékát,kora tavasszal még a rekettvecicukát (barkát) is megette. öt forint volt a legelőbér egy számos állat után;úgy dobozták le 30 krajcárjával, kapáltak érte. (30 fr volt a kapálási napszám.) A dúsfüvű rétek kaszálókul szolgáltak. Kiki a magáét kaszálta, a szegények elmentek napszámba a jobb módúakhoz. 50 krajcár,majd 1 frt
