Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

III. Halászat

hát nagyobb szemekkel belekötik a hátsó részbe, a harmadik karika mögötti szemsorba. A háló elejének azért kell véknyabb zsinegből lennie, mert azt a hal a vízben kevésbbé veszi észre, így a varsa halas (fogós). A varsa elejét is szaporítják, a legnagyobb karikán 60 szem van. Az előreszbe kát karika kerül majd, a megfelelő szemsorokat itt is erősebb zsinegből kötik. A legnagyobb karika szemsora után fogyasztanak, ez lesz az első versike. A hatkarikás varsánál nem a legnagyobb karikáról, hanem a mögötte levőről nyúlik hátra az első vörcsök, tehát itt miután az első vörcsököt megkötötték, még egy hagyásnyi darabot kötnek bele az ötödik karika mögötti szemsorba. Ennek a léhésdarabnak az utolsó szemsorába kerül a vörcsöknélküli hatodik karika. A varsa nagyságát a legnagyobb karika szemsorában levő szemek számával szokták kifejezni. A Lónyán használatos ötkarikás varsák 60 szemesek, a ritkábban használt hatkarikás varsa csak 40 szemes. (Hatkarikás varsája csak a hivatásos halászoknak van, de nekik is csak kevés.) - A szemek nagyságán, halásznyelven szembóség

en a teljesen kifeszített szem hosszát értik; ezt mm-kben szokták kifejezni. A szárny hálója téglalap alakú egyenes darab; mivel nem kell körben kötni,vezérszálra sincs szükség. "A szárny akkor áll jól a vízben, ha pontosan kvadrát" (itt: téglalapaiakú)- mondja Szűcs János. Ha a hosszanti oldalak közül az egyik rövidebb a másiknál, akkor a szárnyat nem lehet jól kifeszíteni a vízben és így feladatának sem tesz kellőképen eleget. Ha az alsó in rövidebb a felsőnél, akkor a kifeszített szárny alsó széle nem simul a vízfenékhez,hanem enyhe ívet alkot, halásznyelven sallós vagy nyerges

. (L.28.ábrát.) A sallós szárny alatt a hal átbújik. Ha pedig a felső in rövidebb, feszesebb, akkor a nála hosszabb alin buggyos

, szintén nem feszül a vízfenékhez.A szárny nyerges volta a gyakoribb hiba, ezen a halász ugy segít, hogy egy külön zsineget vezet végig az inakon, azzal feszíti ki a széleket. így történik a háló házilag való kötése. A halászok készen vásárolt léhésből is tudnak hálót készíteni. Ma már nehezebben lehet léhést kapni. A háború előtt a szegedi fonalgyárból hozatták a léhést, árjegyzék alapján, melyben az egyes léhésfajtáknak a szembősége és a zsineg vastagsága volt feltüntetve. A gyári léhés 60 szem mar..á volt, egy csomagban 50 m volt. Többnyire legalább két csomagot hozattak egyszerre, a 100 m hosszú léhés ára akkoriban 370 P körül mozgott. A gyári léhés két színben volt kapható; festetlen fehér és lomzöldre fes-