Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

II. A vizi közlekedés régen és ma

karót megfeszítve a lánc mellé fekteti és egy kis lánccal a kettőt összeköti. Ezután lecsapják a "bejáró hidat a járó földjére (régen, mikor még volt kapu, kihúzták a kapuállványból). Ekkor a hidasban levő szekeresek lovaikat biztatva vágtában haladnak fel a meredek járón a tőrőpart tetején kezdődő kövesutra. Ha nem haladnak elég gyorsan, a jármű visszacsúszik a lejtőn, volt rá eset, hogy a hidas mellett a Tiszába csúszott hátrafelé. Ennek megakadályozására készségesen sietnek oda a hidasban levő emberek, a révész a cövekverő nagy fakalapácsot (17. ábra) helyezi a visszagürdülő kerék útjába, az emberek pedig föl17 ábra tolják a széke ret, míg tul van a veszedelmes ponton.Közben a gyalogos emberek és a szekerek utasai a járó szélén felmennek. Ezalatt az útfélen várakozó szekerek kerekét megkötötték a gazdák, a két hátsó kerék között átdugott rúddal,vagy pedig csak egy kereket kötnek meg a magukkal hordott lánccal, kötéllel,kötőfékkel. A másfalu

siáknak a révész ad kölcsön kerékkötőt a hidasból. A meredek járón lemenve a megkötött, nem gördtilő, hanem csúszó kerék fék gyanánt szolgál. Ezután a gazda óvatosan levezeti lovait a lejtőn, oldalvást haladva közben egyik kezével a szekérrúd végét, a másikkal valamelyik ló kantárszárát fogja. A hidasba érve a kerékkötőt leoldják vagy kihúzzák és most már szabadon forgó kerékkel halad a szekér egészen a komp elejére, hogy az utána jövők is elférjenek. A szekerek elhelyezkedését a révész irányítja, neki mindenki engedelmeskedik. A rossz helyen álló szekeret a kerékagy alá dugott csapófával emelve csúsztatják oldalvást. Közben a többi utasok is elfoglalják helyüket a komp két hosszanti oldalán és a szekerek között. (A járón nem ül senki a szekerén,könnyen szerencsétlenség történhetik.) A férfiutasok közül egy-kettő segédkezik a révésznek, a többiek a korlát alsd deszkáira ülnek vagy támaszkodnak. A nők és gyermekek állnak, vagy leülnek a batyujukra, esetleg a földre. A gyermekek hozzátartozóik mellett vannak. Az ijedős lovak mellett ott áll a gazdájuk. A vásárra viendő marhát, lovat a szekér után kötve,vagy a marhát kötelén, a lovat kötőféken vezetve viszik a hidasba. A borjut kötelén vezetve, vagy szekerén viszik, a disznót az egyik hátsó lábára kötött madzagnál fogva hajtják maguk előtt, vagy szabadon hajtják, de a hidas túlsó végén elébe állnak, nehogy a Tszába szaladjon. A malacokat deszkával, saroglyával befedett szekerén vis ik, vagy tengerivel