Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)
Nyárády Mihály: Fajtaváltozás a kéki juhtenyésztésben
nak egy részét a magyar juhok közé lehet sorozni.És mi sem természetesebb így annál, hogy a magyarországi juhait vagy legalább is annak a nagyobb részét mondjuk magyar juhoknak. 2 ^ 1 racka jnhfajta nevet már sokan próbálták magyarázni. A magyarázatok egymásnak ellenmondanak. Khiezsa István kritika alá is vette azokat. Szerinte a racka nevet Rapaics Rajmund egy szláv racka szóból származtatta. "Ilyen szó azonban - mondotta - sem a déli -, sem az északi-szláv nyelvekben Schaf (juh) jelentésben nem mutatható ki. Kálal ugyan közöl egy juhfajta jelentésű racky szót, amely Npl! volna, azonban a forrást nem közli és így még létezése sem bizonyos.De ha valóban él is, nyílván a magyarból származik. A magyar szó ugyanis, ha valóban szláv, csak déli-szláv lehet.* 2 * A magyar racka juhnév valóban déli-szláv (közelebbről szerb). De egészen más szóból eredt, mint azt a név régi magyarázói gondolták. Az eredetére a régi kéki juhászok teljesebb gracka juhneve igazít rá bennünket. A név megfejtésénél Földes László muzeológus (Badapest) és Sze- merszky János görög katolikus lelkész (Kótaj) voltak segítségemre. Földes szerint lehetséges, hogy a gracka név a görögökre utal. Szemerszky János ebból a feltevésből kiindulva, következőképpen fejtette ki előttem a név kialakulási folyamatát: A Bzerbek a görögöktől hozzájuk került nőstényállatok neve elé a greszka jelzőt teszik. Ennek a jelzőnek a jelentése: görög a racka (gracka) juh szerb közvetítéssel jutott Magyarországra, és ide a nevében magával hozta a greszka jelzőt. Itt pedig a név első tagja önállósult és a többségében nőstény juhfajta nevévé lett. Hogy a régi kéki juhászok gracka juhneve nem nyelvbotlás eredménye volt, annak bizonyítékai a Kótajban, Nagyhalászban, Leveleken stb., stb. található Graczka nevű családok. Ehhez a névh|z bizonyosan, mint grackákat őrző juhászok jutottak a családok elődei. A gracka szó szóeleji g mássalhangzójának a juhnévből való eltűnése nem egyedülálló eset a magyar nyelvben. Szinnyei József Magyar táj szótárából erre nézve idézni lehet a csipke jelentésű grifinc sző rifinccé való alakulását. 2 ** Arra nézve pedig,hogy egy juhfajta név személynévvé is válhat, idézni lehet az 1917. évi katonai veszteséglajstromból a garamfői (gö- mör negyei) Pirka Józsefnek a nevét. 2 ''' Ha figyelemmel vagyunk még arra, hogy ennek a névnek a rackó
