Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)
Fél Edit: Fejezetek Tiszaigar társadalmának megismeréséhez
beteg komaasszonyát, illő, hogy kezébe vegye a kisbabát is, megdajkálja, tisztába tegye. A keresztapa nem közelít a kisbabához; őt az uj kapcsolat inkább csak a szülőkhöz erősíti. 1 kéthónapos kisbabát már elviszik bemutatni azokhoz a családokhoz, akikhez tartozik: nagyszülőkhöz, nagybácsikhoz,-nénikhez, unokatestvérekhez, keresztszülőkhöz és nem utoljára a szomszédokhoz. Vannak, akik legelőször a szomszédokhoz viszik, hiszen azok közvetlen közelségében, azokra ráutalva és azokat támogatva fogja majd leélni életét. Az először látogató kisgyermeknek minden helyen tojással kerítik körül az arcát, kívánva, hogy olyan kerek, olyan szép és olyan ép legyen a gyermek is,amilyen a tojás.^-A nagyobbacska gyermeket cukorral vagy más édességgel etetik a lányok, asszonyok. Biztatják anyját is 8 őt magát is,hogy csak jöjjenek el máskor is, adnak akkor is mindig valamit. A pólyából kikerült kisbabát,ha vannak testvérei,naphosszat azok ringatják, beszélnek hozzá, játszanak vele. Ha testvére nem volna még, szívesen hoznak hozzá kicsit idősebb gyereket a szomszédból.Egyedül nem szívesen hagyják a gyermeket s ha nem volna kire hagyni, anyja mindenüvé magával viszi. A kisfiuval-kislánnyal apja ebben a korban még alig törődik. Megtartja a kezében, ha kérik rá, megdajkálja, ha nem tudja sírását hallani, de nem gondozza, nem eteti. Az apától,kezdettői fogva, ritkán kap gyengédséget a gyermek, annál gyakrabban fenyegetőznek majd hatalmával előtte az asszonyok, megvetvén ezzel az apai tekintély alapját. Hiszen a továbbiak folyamán is mindvégig az apától ered majd minden komoly fenyítés, mivel a házban ő képviseli a tekintélyt, a hatalmat, az erőt. Az első szók.amiket a gyermek kiejt: "annya" és ""apjába harmadik, amit megtanul, a "mamma"=ennivaló. Ezután jön a H nanám ,1 = nagyanyám és a "papa"«nagyapám. Sok gyerek hosszú hónapokon át apát mond apjának és nagyapjának,annyát pedig anyjának és nagyanyjának. Ezután gyors egymásutánban jön a közvetlen környezet többi tagjának megszólítása; a testvéreké, akiket nevükön szólít, ha nagy lenne a korkülörib1. Ezt a tojást azután megfőzik a kislánynak lágytojásul és megetetik vele, vagy. ha baromfi ültetés idejében volnának,ceruzával megjelölik s azuiőstyuk alá teszik.A kikelt csirkét rézdróttal "meggyűrűzik", mert az a kislányé lesz.