Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

V.Dégh Linda: Az élő és a lappangó mesekincs

Hát fogadták a katonaság ugy hogy teljesiti a parancsát a királynak. Hát elindultak. Elindultak, mennek. Mennek, mennek, mendegélnek, ők addig mentek, mentek, erdőn, mezőn keresztül, városokon, falukon hogy hát beértek... igen, mint beértek egy erdő közi, mennek, hát a cigánylegóny letört egy zöldágacskát egy fáról. Beszúrta a sapkájába. Meglátták a katonák, mindegyik egy zöld ágacskát beleszúrt mindegyik a sapkájába. Felültek a lovikra s mennek előre.Addig mentek hogy elértek ők egy nagy vizhez. Az a vizén se hid nem volt, se palló nem volt s a viz nagy volt. Oda nem lehetett belemenni lovastól, mert igen nagy volt a viz. Hát gondolkozik a király hogy hogy jussanak ők át? Hát sétálgat a parton, gondolkozik, vigyázkodik, hát héába, nem lát semmi hid, semmi palló félét, hogy átal menjenek. Hát egyszer mit gondol, mit nem, zöldágat kihúzta a sapkájából s belevágta a vizbe. 1 király. Bzt meglátták a többi katonák s mindegyik kihúzta a zöldágat, mert az volt a parancsba hogy mindent azt tegyenek amit a király teszen, fogadjanak szót neki. Nem es kellett mondja a király nekik hogy vessék belé a zöld ágakat mindegyik kihúzta a zöld ágat a sapkájából s belevették a vizbe. Abból a sok zöldágból lett egy hid. S azon a hidon átalmentek a lovakval. Keresztülmentek a vizén. Hid lett abból a sok zöldágból. Na, hogy kereszttilértek, hát mennek tovább, mennek előre. Beértek egy nagy városba bé. Hát ott piac volt azon a városon, hát árulták a bocskorokat (Tudja mi a bocskor? Rományok szokták viselni a bocskort). Hát bocskorokat árultak ott kint a piacon, asztalokra rá volt téve. Hát tudom én hogy árulják, már Bukovánában annyi volt hogy tenger! Hát meglátta azokat a bocskorokat, hát ez cigánlegény, mivel hogy ez cigánfajta volt,és szerette a bocskort. Ellopott egy bocskort, elvette cédulával szépen, elvette a bocskort, becsípte a hunya alá.Meglátták a többi katonaság,azok es mindegyik elvett egyet.Egy bocskort,mert ezek a bocskorok ki vannak szabva,egy pár bocskor van táblákba,ugy ki vannak szabva s úgy szépen mint,sorba,mint a könyvek,le vannak rakva az asztalra. Hát mindegyik elvett egy bocskort. Hogy a király elvett,ők es elvettek.Becsípték a hunyik alá.De senki se mert szólani, zsidók árultak, de egy szót se mertek szólani,mert hát katonaság. Katonasággal nem lehet szembe állani. Hát, igy ők elmentek előre. Hát ők előre mennek, mennek, mennek, mennek. Újra elértek egy folyóvízhez. Hát újra akkora az a viz, hogy nem lehet egyáltalán átalmennei, mert hid nem volt. Hát a cigány