Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Sándor István: Sziklához láncolt Gergely

Teljesen mellőzte Berze Nagy katalógusa azt a hódmezővásárhelyi változatot, amelyet Kálmány Lajos tett közzé 1914-ben, a "Hagyományok* első kötetéhen (96-99.1.). Ez a szöveg "András: a kitett gyermek" címen azzal a megokolással kap helyet a gyűjteményben, mint lálmány megjegyzi, mivel "Hahn 10. mesetipusából kevés példát találunk bemutatva." (206.1) Banó István viszont a katalógushoz fűzött egyik mutatójában azzal menti Berze Nagy tartózkodó álláspontját, hogy a történet műfajilag nem tartozik a mesék sorába: "Nem mese, hanem romantikus, kalandos történet. A leányfejjel gyermeket szülő hercegkisasszony a fiát egy faluban nevelteti, férjhezmenetele után nem küldi a tartásdijat: a fiu az utcára kerül. Az anyja öregkorában ismeri meg, amikor elmegy az ismeretlen fiához gyónni." (II. 697. 1.) Kétségtelen azonban e rövid téma-ismertetés alapján is, hogy a Berze Nagy-féle katalógus 762. számú tipusának variánsai közt ez a szöveg is helyet követel. Kiegészítendő végül az idetartozó szövegek sora Berze Nagy saját gyűjteményének 109. sz. meséjével Í3. A "Szent Gergő meg a zannya" című Magyaregregyen 1935 novemberében a 60 éves Zsoldos János ajkáról lejegyzett mesét kiadványa (Baranyai magyar néphagyományok II.k. Pécs 1940. 298-300 1.) maga utalja a cím alatt a 762. sz. típusba. A hozzá fűzött jegyzet e típusnak a katalóguséhoz képest ("Az elkergetett fiu") uj nevet is javasol ("Vérfertőző fiu"), meg jegyezvén, hogy*AameThompson rendszerében nincs meg."ugyanitt maga sorakoztatja fel a téma egye

s nemzetközi párhuzamait. A valóságban ATh. a típust a 933. sz. alatt "Gregory on the Stone" címmel jelöli s a következőkben körvonalazza: "A fiút, aki vérfertőző egyesülésből származik, kiteszik, de egy hajós megmenti. Éveken át vezekel és végül pápa lesz. Szülei gyónni mennek a pápához." Bár a magyaregregyi változat hősének nevével is a nemzetközileg ismert "Gregorius"-témára utal, Berze Nagy a maga katalógusában uj típusszámmal látja el. Mindez azzal függ össze, hogy a 933. sz. tipussal Thompson 1928-ban kiadott átdolgozása egészíti ki Aame katalógusát, akinél 1910-ben a tipus még ismeretlen. Berze Nagy a maga katalógusának szerkesztésekor pedig még csak az utóbbira támaszkodhatott. E szerint a "Sziklához láncolt Gergely" típusát eddigi gyűjteményeinkben Besenyőtelek, Gyergyószentmiklós, Hódmezővásárhely és Magyaregregy egy-egy variánsa képviselné. Fenti szövegünk - mint a legteljesebbek egyike az addig lejegyzettek között - önmagában is igazol-