Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)
Sándor István: Sziklához láncolt Gergely
Erre Gergely azt mondta: - Fiatal vagyok s erős vagyok. Szerzek magamnak. Erre látta az apát, hogy hiábavaló a beszéd, a marasztalás. Akkor azt aondta: - Hát j<51 van. Hem vagy olyan szegény, mint ahogy én mondom. Akkor elővette a ladikét, s megmutatta neki a sok pénzt. Engedelmet kérek, kifelejtettem azt: az az irás nem irás volt, hanem elefántcsont táblácska. Arra volt ráírva az ő születésének története. Megmutatta az apát azt az elefántcsont táblácskát és megtudta Gergely, hogy nemcsak hogy eldobták őt, hanem a születési milyen nagy bünvel járt. Keservesen sírt. Hosmár annál jobban akart elmenni. Az apát odaadta neki a pénzt, ami még meg volt maradva a ne velé sbtll. De még gyümölcsöztette is,ugy hogy gazdagon távozott el Gergely. Az utja véletlen abba a városba vitte, ahol a szülei vőtak. Eközben történt, hogy elesett az apja a keresztesháboruba és az anyja lett a kormányzója az országnak. A nép mindig kérte, hogy menjen férhez, hogy legyen férfi a kormányzója. De a leány n©m fogadta el a tanácsot. Gergely abba a városba érkezett, és nagy tudományával hamar nagy ember lett belőle. A királyi palotába kapott alkalmazást. Mindenki szerette s a királyné is igen sokszor el szeretett vele beszélgetni. Álmélkodtak a bölcsességén. Azt a tanácsot adták megint a királynénak, hogy menjen férhez ehhez az okos, müveit emberhez. A királyné gondolkozóba esett. De az országfők igen sürgették a dolgot. Három napi gondolkozási időt kért. A három nap alatt csak böjtölt és imádkozott, hogy az Isten világositsa fel, hogy mit tegyen. Gergelyt es elővették és felajánlották neki, hogy vegye el a királynét. Gergely is gondolkodóba volt. 6 es arra a meghatározásra jutott, hogy megkéri; mivel igen szép nő volt. És megtörtént az esküvés. De a királynénak feltűnt, hogy Gergely (szünet, gondolkodik) mindennap bémegyen a szobájába. De bár vig orcával megy be, mindig kisirt szemekkel és szomorúján jő ki. Egyszer megleste, amikor Gergely eltávozott és ker.isni kezdte,