Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Dorogi Márton: Emlékiratok... II. (Paraszti feljegyzések a III. sz. első feléből)

dor, hogy & nádlási nem adta ő el, most eladta Fekete Sándornak. Olyan eset is fordul elő, hogy az 1867. évi urhéri egyesseg előtt eladta a házat, nem tudta, hogy Tan-e legelőilletőség utána /közbe megjegyzendő, hogy csak néhány avatottabb egyének kivételével nem tudta a földtelen ember, hogy volna neki legelő illetősége/ az ilyen esetbe az eladé elutasíttatott keresetével, a ház jelenlegi birlaléja birtokába hagyatott a legelő. Gazdálkodási rendszer. általánosságba a lakosság kőzött 1808. évtől folytonosan az 1867. évi úrbéri egyesség, illetőleg az 1869. év végéig, mivel ekkor adatott idegen birtoknak a lakosok által használt bérterület. Mint a 19. lapon már megjegyzést tettem réla, hogy a ládányi határt négy folyéviz Öntözte, a Tisza, Berettyó, Kálié és a Kösély. lágyrésze a határnak posvány, nádas, káka, gyékény, giz-gazt termő volt. Vem jött rá idegen bérlő csak néha a Makkod és igota környéke volt idegen bérlő használatába, a több részét az uradalmi résznek /a Megy gye s kivételével, mert az uradalom majorságilag maga kezeltette/ a lakosság bírta igen csekély árenda fizetés mellett,igaz, hogy minden három év elteltével árverés volt hirdetve, a puszták bérbeadására, de az csak ugy szólva csak prő forma volt, mert ha jött is idegen bérlő árverelni, maguk az uradalmi tisztek is lebeszélték réla, azt adván elő, hogy a lakosság nem élhet neg azon puszták nélkül. 0 1 puszták nevei megvoltak papíroson, de a helyszínen nem voltak kijelölve,a posvány s ágon nea lett volna képes a mérnök is kimutatni a bórbeadandé puszták határát, de nem is akarta az uradalmi tisztesség és kivált 1848-ig aert aint robotszolgálé közönséget, mint atya a gyermekét ugy tekintette. Amint tehát a puszták a papíroson ki voltak nevezve p.o. Urmöspuszta, Rákospuszta, Kerektiszta, Zédon, Bánfi, sat. 300, 400, 500 sat. holdjával voltak megnevezve, az árveréskor nem holdanként kellett Ígérni, az egész bérletre, ha volt a 300 holdas bérlet 75 forint, az egészre 50-60 x r Ígéret tépetett meghagyatott a lakosság birtokába. A lakosság által folytonosan haszonbérelt részeket megkezdte háborítani Báró Bötvös József ur, az 1838-ik évbe, amikor felszántotta az uradalom a lakosságot, hogy a Szőke sziget környékét, mintegy 1500 holdnyi területet az eddig fizetett holdanként i 20 váltó x r -ér nem adja, hanem fizessenek holdjától egy pengő forintot, de az előljá-