Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Hofer Tamás: Két gyergyói udvarház a XVIII. században

mely az épületet a következőképpen jellemzi: "nyár bornából rott kisded alkalmas házat ska, a házban egy paraszt Csempe kemencze, két lantorna ablak, ajtaja fenyő deszkából való fa sarkokon forgo. Ezen háznak egy kiried eresze bornábol rot ajtaja fenyő deszkából fa sarkon forgo." Ez a leltár, melyet egy jobbmódú,lovas szolgálatra osztott székely házáról vettek fel, ismereteink szerint képviselheti az egykorú paraszti lakásmÓdot. Ehhez mérve a két kúria kettőzött lakószobájával, tornácával, üveges ablakával stb. a helyi falusi lakőháztipus gazdagabb változatának tűnik,mely - ma már hozzáfűzhetjük - a jobbmódú parasztság körében a következő században válik majd általánossá. Vajon a nemesi építkezés csupán előtte járt a parasztinak, mintegy korábban bontva ki a helyi épitőgyakorlat bizonyos továbbalakulási lehetőségeit - vagy ezek a tagoltabb, nagyobb nemesi kúriák hajlították a paraszti építkezés alakulását saját mintájuk nyomába? Sz a két összefüggés bizonyára kiegészíti egymást - részleteik megvilágítása nem lehet egy rövid szövegközlés bevezetőjének a feladata. Kérdés formájában csupán egy összefüggés lehetőségére szeretnénk rámutatni. A közelmúlt legáltalánosabb székely háztípusa középső füstházával,kétfelől két füsttelenített lakóhelyiségével első tekintetre emlékeztet más magyar vidékek (és más középeurépai vidékek) szélesen elterjedt olyan háztípusaira, ahol szintén egy középső füstös helyiség mellé csatlakozik két lakóhelyiség.

21 Ez a felületi hasonlóság onnan származik, hogy - mint már említettük - a 18. századtól, méginkább a 19. századtól a korábban lakóhelységből s eresztbői álló székely házhoz az eresz túlsó oldalán egy ujabb lakóhelyiség kapcsolódott » Ennek a lakóhelyiségnek a megjelenése nem illik bele a székely építkezés nyomon követhető természetes alakulási menetébe, mely inkább belső osztással ("oldalházakkal", "kamrákkal") s nem külső hozzácsatolással 22 differenciálta a lakást. Igy föltételezhető, hogy külső mintaképek is hatással voltak a lakószoba megkettőzésére. Ezt a hatást legkézenfekvőbb a már századokkal korábban háromosztatú nemesi udvarházakban keresnünk (bár a városi házakat is figyelembe kellene vennünk). Igy azok az udvarházak, melyek az előző fejtegetéseinkben építésmódjukkal, "füstházukkal", udvarokkal, mint a helyi építőhagyomány őrzői mutatkoztak - most másik arculatukkal, mint uj idegen vonások közvetítői állhatnak elénk. Hová kapcsolódnak a székely udvarházaknak ezek a "nemesi" vonásai? Viski Károly írt arról, hogy a régi nemesi udvarházak épületti-