Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)
TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Hofer Tamás: Két gyergyói udvarház a XVIII. században
nyírségi kúriákban is, Nyárády Mihály részben a nemes család mindennapos tartózkodási helyének, részben a házi cselédek hálóhelyének értelmezi. 1 ' Mindkét kúria esetében megfigyelhetjük azt a tagolási törekvést, hogy hátul (tehát a bejárattal átellenes fal mentén) az egyes helységekbél "oldalházakat", kamrákat választanak el. Ez a fajta tagolás^ régóta érvényesülhet a székely építkezésben - ennek egyik tárgyi bizonyítéka a kolozsvári Erdélyi Szabadtéri Múzeumban ujabban fölállított 1678-ban épült kászonimpéri ház is. A tekerőpataki kúriában két "oldalkamara" volt,melyek a pitvar hátuljából elkülönített "kisszobába" nyíltak. A szárhegyi kéépületnek egy "kő oldal Ház"-át említik, ebben jelöltek ki szállást a házban maradt özvegynek, valamint írnak a fttstházban elkülönülő "Konyhá"-rél. Az épületek felszerelésének leírásában nem meglepő az "apró tangyer karikákból" beüvegezett ablakok említése. A tányérkarikák a Székelyföldön a parasztság körében is annyira általánosan ismertté lettek, hogy néhol manapság is "tányér"-nak hívják az immár síküvegből kivágott ablakszemeket.17 A leltározó érdemesnek tartotta megemlíteni, ahol az ajtók vassarkokon forogtak és záruk volt - egyébként az udvarházakban is a legtöbb ajtó egyszerű retesszel, fakilínccsel csukódott. Sajátos adat a tekerőpataki kúria pitvarában, mintegy a menyeset részeként említett "gabona Aszaló". Olyasféle berendezés lehetett, mint a Bogáts Dénes által említett "gabonasaáraztő",mely "az kemencze olőtt ... gusokon" függött. 18 A szárhegyi leltár pontos képet ad a kúria udvaráról, medvetalpakon álló, galambbugos kapujával, kerítésével, melléképületeivel. A gazdasági udvar berendezése megfelel a Biró Vencel által bemutatott 17. századi erdélyi udvarházak hasonló épületeinek. Figyelemre méltó a két baromkert leírása. A szöveg alapján lécekből rakott akol képe áll előttünk, melyben boronábdl épített szalmafedelü eresz és talán szénatartásra használt odor állt. A Szárheggyel szomszédos Ditrón e régi állattartó építményeknek manapság nevére is alig emlékeznek. 19 Igen tanulságos lenne, ha a leltárakból megismert kőt kúriát hozzámérhetnénk az egykorú paraszti épületekhez. Sajnos ennek az az a— kadálya, hogy a közzétett levéltári anyag jórészt nyelvészeti publikációkban, szavak szerint szétbontva, és többnyire társadalmi vonatkoztatás nélkül található meg. Bogáts Dénes Eáromszéki Oklevélszótárában olvasható azonban egy dalnoki lovaskatona házának leltára 1769-ből,
