Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)
TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Hofer Tamás: Két gyergyói udvarház a XVIII. században
szomszédos Citron lakott. A tekerőpataki kúria tartozékai közül a jegyzék csak egy kétkőrÜ lisztélé malomról emlékezik meg, egyébként a leltárba vett gazdasági épületekből és felszerelésekbél következtethetünk, hogy ez a kúria is önálló gazdálkodás központja volt. A szárhegyi kúria kéből épült, boltozott kő pincéje volt és a leltár kiemeli, hogy kőből készült az udvaron álló sütőház kéménye is. A melléképületek mind boronafallal, vagy "vastag Deszkából fenyőfa talpakra ?í épültek. Az "avatag" tekerőpataki kúria maga is fenyőboronákből volt "kirakva". Az épületek fedele dránica, vagy deszka, szalma csak a szárhegyi sertéspajtát, s baromkertet, és a tekerőpataki cstír nyugati végét fedte - "deszka nem jutván". A két kúria szerkezeti, alaprajzi tipusát elsősorban a lakóhelységekhez csatlakozó "füstház" alapján határozhatjuk meg. A leltárak "füstház", "pitvar" adatai kétségtelenül ugyanolyan nyilt ereszből fejlődött helyiségről szólnak, mint a székely házak "eresze", "füstháza", "pitvara". 1 ^ S helyiség még az ujabb székely házakban sem vált építészeti kialakításában egyenrangúvá a lakóhelységgel, "házzal"; fala hitványabb anyagból készül, egy oldala nyitva is maradhatott, néha menyezetlen volt, máskor földjének szintje esett mélyebbre, mint a házé. Az idézett inventáriumok fogalmazásmódja szintén azt érzékelteti, hogy a két kúriában is ilyen alárendeltebb helység volt a füstház. "Bgy fedél alatt lévő két KÔ" HÁZAK" - olvassuk az épület meghatározását, s ehhez csak a két lakóhelyiség részletes leírása után, mintegy a közöttük lévő hézag megmagyarázására fűzik hozzá: "ízen két HÁZAK között vagyon köbül egy Füst ház. Konyhai s benne." A leírt udvarházakban a kisház mellett mindkét oldalon egy-egy "ház", lakóhelyiség áll. Bennük Szárhegyen zöldmázas, Tekerőpatakon mázatlan "parasztkájhából" rakott tüzelőkemencék. A közelmúltban ez az alaprajzi elrendezés általános volt a Székelyföldön, kialakulása azonban a kutatók véleménye szerint nem nyúlik messzi múltba. A második lakóhelység a 18., de főként a 19. században kezdett terjedni. Viski Károly 1909-ben úgy találta, hogy a régi siklósi házak kivétel nélkül utólagoa bővítéssel váltak háromosztatúvá. 1 * A tekerőpataki leltár "első Ház"-at és "Hátulsó Ház"-at említ, a szárhegyi égtájak szerint különbözteti meg a lakóhelyiségeket. A szárhegyi leltár ingóságokról fölvett szakaszából kiderül, hogy a kévé sbbé elékelően berendezett nyugati szobát "Cseléd Ház"-nak is nevezték. Ez a megnevezés iáratoa volt a hasonló J^uscsaládha tartozó
