Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)
TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Hofer Tamás: Két gyergyói udvarház a XVIII. században
rint különbségek voltak méretben, a helységek számában, berendezésben, de voltaképp ugyanegy tipusba tartoztak. Kerített udvaron álltak, leveles-deszkás nagykapu vezetett hozzájuk, a leltárakból kivehetó alaprajzuk általában beilleszthető a "székelyház", illetve a "keleti magyar ház" típusának tovább-tagozott változatai közé. Az uzdiszentpéteri fejedelmi udvarház 17. századi leltárai tornácos, pitvaros épületekről beszélnek, a kőfalak mellett "kivül-belül tapaszos sövények" is előfordulnak szerkezeteikben (pl. éppen az "ebédlő-palotánál"), tüzelőberendezésül mázas, vagy mázatlan, többnyire "belől szeneié" kályhák szolgáltak. Igen jellemzőnek tűnik, hogy az udvartartás számára szükséges nagyszámú lakdhelységet nem a hagyományos építkezés kereteiből kilépő nagyobb épületben, hanem több egymás közelébe állított udvarházban helyezték el. Az udvarházhoz hozzátartoztak a gazdasági épületek, a fejedelmi portán pl. lisztes-, sütő-, gabonás- és ecetes ház állott, hátrább aklok, csűrös kert, istállő. A 18. század már az udvarházakhoz kapcsolódó egyszerűbb erdélyi életmód hanyatlásának ideje. A tömeges rangemeléssel, a hivatali nemesség szaporodásával a nemesség egyre nagyobb csoportjai igyekeznek a bécsi nagyúri életet utánozni. Ujdivatú kastélyok épülnek, a régi kúriákat átalakítják, vagy gazdasági épületté, tisztviselői lakássá szállítják le. 1 ^ Ez az erdélyi uri rend életmódjának az a "metamorpho— sisa", melyről Apor Péter és más erdélyi emlékírók tettek tanúságot. A 18. század végén tehát, amikor a két bemutatott gyergyói kúriát leltározták, az udvarháznak ez a régi tipusa a főrangúak ujdivatú építkezései mellett már elmaradottnak, szegényesnek számított. Jellemző, hogy egyikben sem lakott benne a birtokosa. Gróf Lázár István tekerőpataki kúriája már régebben árendában volt, a leltár a bérlet megújítása alkalmából készült. A szárhegyi inventárium pedig éppen azt az időpontot örökíti meg, mikor a kúria egy nemes családtól bérlőhöz kerül. A nemes Simon család kúriáját az uj birtokos, Turi Fereno kapitány egy gyergyószentmiklósi kereskedőnek adja bérbe, a földbirtokkal együtt. A szárhegyi udvarház leltárában jegyzék található a hozzá tartozó birtokokról és jobbágyokról. Bzek az adatok megvilágítják a korábban az udvarházban lakó család társadalmi helyzetét. A kúriához 39 darab szántóföld tartozott, összesen 462 mérő terjedelemben, valamint 7 kaszáló, összesen 130 kocsi széna mértékkel. A "Curialishoz és Jószághoz Szolgáló jobbágyok" száma 4, belőlük 3 Szárhegyen, 1 pedig a
