Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Dömötör Sándor: Ujfajta hetési csigáskutak

gère pedig olyan hosszú kampós rudat, melynek hoszaza a kút kávájától a keresztrúdig terjed. 1 rúd végén levő kovácsoltvasból készült kampó karikával, vagy kis keresztvassal lezárható, hogy a ráakasztott vödör vagy cserépkorsó le ne essék róla.A kolonc súlyát a kettős csigán mozgó kötél megsokszorozza, úgyhogy a vízzel telt vödröt valósággal felrántja. A víz felhúzása bármilyen mély kútból is gyerekjáték a csigáskúttal. Ezek a kutak a felszabadulás óta terjednek: "az oroszok után jöttek divatba." - mondják. Nem emlékezik senki arra, hogy ki készített először ilyen csigáskutat, de a jugoszláviai részen mind ilyenek voltak a kutak, amikor a második világháború alatt idecsatolták az ottlóvő hetési községeket. Azóta készítenek ilyen csigáskutakat, mert jobbak, mint a régiek. Ismerik általában mind a csigáskut

, mind a gé meskút szótj nem tudják megmondani, hogy mi a különbség a két kifejezés között. Lehetséges, hogy valami tárgyi alapja is van annak, hogy Nyugatmagyarország ezen részein a gémeskut

akat csigáskut

nak hívták. Félreértések elkerülése végett javasolom, hogy a szakirodalomban ezeket az ujabbfajta kutakat jelöljük csigásknt néven, az egy álló csigával működő kutakat karikáskut néven, az u.n. kerekeskut

akat pedig jelöljük hengeres kútn

ak, mert nem minden esetben van kerekük. (Csupán haj tokáruk van a kerék helyett.) A csiga-szerkezet oldalmetszete és keresztmetszete Dömötör Sándor