Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)
Csaba József: Emberi haj, mint építőáldozati tárgy
EMBERI HAJ. MINT £PIT(5ALI)0ZATI TÁRGY Az ópitőáldozat - melynek egyik formája az emberáldozat volt különböző nyomait még ma is megtalálhatjuk nem csupán a folklór 1 , hanem a tárgyi kultúra területén is. 2 Eddig ismert adatainkat most vasmegyei példákkal gyarapítjuk, olyanokkal is, amelyeknek már az építőáldozati emléke is kiveszett a nép emlékezetéből és a szokáshoz egészen más magyarázat fűződött. Kb. húsz évvel ezelőtt Csékánydoroszldban egy boronaháznak lebontották felét, amikor is a gerendák közül egy kis papírzacskó tökmag került elő. Midőn a ház tulajdonosát id.Cser Józsefet megkérdeztem ezzel kapcsolatban, azt válaszolta: azért építették be, hogy mint az uj házba beköltöző fiatal házasok "magosak** legyenek, /gyermekeik szülessenek/. Horvátnádalján, Puskorics János 192o. évben épült fonás falu házának szobája sarkába csikdlábas tűzhelyet állítottak be. Nyilván a meleg hatására, alatta a talaj kiszáradt és kissé beszakadt. Kíváncsiságból ezen a helyen felásták a földet és másfél méter mélyen egy cse ré pfazekat találtak. /Miután az eset régen - gyerek korában - történt, így az épület jelenlegi tulajdonosa már nem emlékszik arra, hogy mi volt a fazékban./ Csákánydoroszlóban a vertfalu tőmésházakba gyakran beépítenek e gy-«gy Pénzdarabot . Lehet az régi is. Magyarázat: "azért teszik, hogy a házbdl sose fogyjon ki a pénz". A szombathelyi járás területén a téglaépületekbe kelendő érc pénzt falaznak be, hogy "házból a pénz ki ne fogyjon." A falhuzás kezdetén, amikor az, kb. 3/4 méter magas, egyik sarkán üreget hagynak, amit a pénz elhelyezése után befödnek és befalaznak. /Azért a sarokba, mert ott lehet legkönnyebben üres helyet hagyni./ A kőműves igyekszik az építtetőt minél nagyobb összeg befalazására rábeszélni, de csak azért, aert óvatlan pillanatban onnan rendszerint kilopja. E szokás már kihalóban van.
