Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)
Diószegi Vilmos: A karagasz sámándob készítésmnódja
bevágást vágott fejszéjével a fába /2a. ábra/. Bzután késsel dolgozott tovább: a fogak /a rezonátor fejeinek/ éleit tompitotta le, illetve az ék alakú bevágást ivessé faragta. Ezután a vastagságot adta meg, az oldalakat vékonyitotta, majd a három fejbe egy-egy merőleges bevágást készitett /2b. ábra/. Majd a rezonátort megforditotta és az alját faragta enyhén ivelődővé /2c. ábra/, ezzel a rezonátor el is készült /2d. ábra/. A rezonátor átlag 13 cm hosszú, lent 2.5 cm vastag és 4 cm magas. A rezonátorok elkészülte után három ember elment azért a fáért, amelyből a dob káváját hajlitották. Az aq Soydn Eokuev sámán igy mondotta el kávafája megszerzésének kódját: "Nálam ez igy történt. ín erről is énekelte*. Mondottam, hogy a Batik tay hegyen, annak is a csúcsán leaz egy cédrusfenyő, abbéi kell késziteni dobom káváját. Amikor a dobot akartam készittetni, akkor két emberrel elindultam a kávához való" fáért. Felmentünk a Batik jtajr'hegyre, csúcsán meg is találtuk a keresett rédrusfenyőt. Rámutattam: ez a cédrusfenyő lesz az. Akkor a fa törzséből kivágtak egy szeletet. Mert a sámándob kávájához haszhált fát nem szabad teljesen kivágni. Ha ugyanis a fát kidöntenék, vagyis az elpusztulna, akkor a sámán is meghalna- Ezért csak egy megfelelő hosszúságú szeletet hasitanak ki a törzsből, hogy a fa tovább éljen /3. ábra/. Ha azonban valamilyen oknál fogva az ott hagyott fa elhalna, pl. kiszáradna, kitörné a szél, akkor a sámán is meghalna." Az aq coyduk szokásához hasonlóan ha sitôt ták ki a kávához való fát a xaê , saryy xag , gäptäj és qara cordu nemzetség tagjai is. Például Andalaeva, Aleksandra Nikolaevna sámánnő dobjának kávájához is ugy vágták ki a fát a fatörzsből, hogy a fa tovább éljen. Ezért a fa törzsét előbb fent és lent fejszével /súg*/ vizszintesen, 3. ábra A dobkáva kivágása a fa törzséből
