Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)
Hegyi Imre: A gajai malmok csuvározásához
ját őrletni, utána pedig hazaszállítja"; "csuvárkocsi: olyan kocsi, amelyen állandóan órölni való gahonát, illetve lisztet szállítanak.Gazdája ebból a fuvarozásból él. Ma már elvétve található"; "csuvárkodik: azzal foglalkozik, hogy az őrölni való gabonát a gazdától a malomba, utána pedig vissza fuvarozza. Az illető lehet önálló, vagy alkalmi fuvaros, de lehet valamelyik nagyobb malom kocsisa is. '" - Másutt: "vizicsuvár: olyan ember, aki abból élt, hogy a régi vízimalmokba vittehozta az őröltetők gabonáját. '" Mindezekből kitetszik, hogy a gajai molnárok csuvározása magát a tevékenységet jelöli a malmok gazdálkodásában, de magának a csuvárnak (a gajai molnárságban mónárkocsis) a gazdálkodásban elfoglalt szociális helyzete és szerepe elüt a szegedi csuvárétól. A gajai malmokban a mónárkocsisok félreérthetetlenül mindig alkalmazottak, - évi konvenciósok vagy havibéresek voltak,az önállóságnak bármiféle legkisebb eszköze nélkül. A gajai csuvározás A Gaján jogállásuk és gazdálkodásuk szerint a malmok két csoportra különülnek: községi és szabad,u.n. csuvározó malmokra. A közsági malmokat a falu építette földesúri területen, amelyért a község évi bért fizetett a földesúrnak. A malom épülete, berendezése a község tulajdonát képezte. A malom üzemrendjének megállapítása, a malom gazdálkodása, a molnár beleültetése - a község joga volt, s ezzel együtt természetesen a község gyakorolta a malom munkájának ellenőrzését is. Amig helybeli gabona volt a malomban, addig idegen falubelinek nem őrölhetett a molnár. A helybeliek gabonáját tizenkettedikért , a vidékiekét tizedikért őrölte. Emiatt is, a malom felszerelésének karbantartása miatt is szükség volt az ellenőrzésre. Azokból a falukból, ahol nem volt malom, - pedig az egész környéken sehol nem volt malom, csak a Gaján! - a gazdák elvitték gabonájukat valamelyik malmos felubeli rokonukhos vagy ismerősükhöz s ez vitte malomba, természetesen tizedikért őrölve. A molnárok mindig megtalálták annak a módját,hogy hasonló esetben kitudódjék: falubelié-e a gabona vagy idegené? Ezek a molnárok szintén fizettek, - nem az uraságnak, hanea a községnek - árendát. 8 ' Ezek a malmok előnyös helyzetben voltak olyan szempontból, hogy már építésükkor a legjobb vizesésü helyeket választhatták maguknak s mindig gazdaságos vízerőkihasználású felülcsapósak voltak, órölnivalójuk mindig bőven volt, ezzel szemben a község szoros
