Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)
Diószegi Vilmos: A karagasz sámándob készítésmnódja
fákból készültek. Faragták cédrusfenyőből, vörösfenyőhői /tutt/ , jegenyefenyőből, lucfenyőből /cojyan 'abies pectinata'/,erdei /gyantás/ fenyőből, nyírfából, topolyából /ujynt/ , fűzfából /qaty sóska 'salix'/ fagyaiból /nnnurut/ és veresberkenyóből /argus 'sorbus aucuparia'/. A kávára nemes szarvas /saryy an 'Cervus elaphus'/, vadkecske /taxa/ , őz, vörös ló /qyzyl at/ , szarvasmarha /szürke vagy fekete bika/ bőrét feszítették. A sámánok a dobot hozzáértő emberekkel készíttették el, tehát nem játszott szerepet, hogy a készitő rokon-e vagy sem. A karagaszok Adamov, Vasilij Nikolaeviéet, Mukhaev, Semen InnokentyjeviŐet meg Ungustaev, Aleksej Kojtoviéot emiitették jó dobkészitőként. A dobot általában odahaza szokták elkészíteni. Ritkán az is előfordult, hogy ott faragták ki és állították össze, ahol a dobhoz szükséges fát kivágták. Például az aq co-ydu nemzetségbeli Adamov, Innokentyj NikolaeviŐ dobját ott készttették el, ahol a kávához való fát megszerezték. **A dob készítése azzal kezdődik, —mondotta az aq coydu Kokuev sámán,— hogy megcsinálják a rezonátorokat. Ez bizony sokáig tartott. Amikor az én dobomat csinálták, akkor az Aganit folyó mellett laktam. Az én sátramon kivül még négy-öt sátor állhatott ott. Dobom készítésében valamennyi sátor férfija részt vett. Mindig a sámán mondta meg, hogy milyen fából kell készíteni dobja számára a rezonátorokat. Az én dobomon lévők háromféle fából készültek: cédrusfenyő, jegenyefenyő és vörösfenyő. Mert amikor sámánná válásom idején énekeket énekeltem, akkor ezekben arról is szóltam, hogy az én dobomhoz hét cédrusfenyő, hét jegenyefenyő és hét vörösfenyő rezonátor kell. A szomszéd férfiak kB* zül éppen azért az egyik elment cédrusfenyőért, a másik jegenyefenyőért, a harmadik pedig vörösfenyőért. Ezeket a fákat teljesen kidöntötték. A kidöntött fák törzséből /amelyek mintegy lo-12 cm vastagok voltak/ csak akkora darabot hozott mindegyik haza, amekkora hét rezonátor elkészítéséhez kellett. Ugyanaz faragta ki a hét rezonátort, aki elment fáért. Két nap kellett a rezonátorok elkészítéséhez, mert egy napig tartott a fa megkeresése, kivágása, haza hozatala és egy napig tartott a háromszor hét rezonátor kifaragása." A rezonátor készítője először megfelelő nagyságú darabokra szabdalta fel a fatörzsből kivágott hengert, majd hozzá kezdett az egyes darabok megmunkálásához. Egymástól egyenlő távolságra kétV alakú
