Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Katona Imre: Népi állatorvoslás Csongrádon III.

K I P I JLLATORTOSLÍS CSOKSRIDOH III. i juh betegsége és gyógyítása. I. A juh gyógyítása általában. A számos állatok után fontossági sorrendben a sertés következnék, de célszerűbb a juhot előre venni, mivel állattanilag rokon a szarvasmarhával és a két jószág népi gyógyítása is hasonló. A szóbeli visszaemlékezések és a történeti adatok szerint Csongrádon a juh valaha fontosabb volt, de a legelők feltörése, as olcsó ausztrál gyapjó és francia búsjuh miatt sokat veszített jelentőségéből. Háttérbe szorulásának eredményeként a szegényebb gazdák évtizedes harcok után kivívták a juhok kitiltását Csongrád legnagyobb közlegelőjéről, a Bokros puaztárói.

3

A juh hasának elsőrendű közkedveltsége és az állattal kapcsolatos gazdag folklór

5 őrzi jelentőségének emlékét. Csongrádon a két világháború között juhtartás még volt,de juhtenyésztés már alig; & legtöbb paraszt nem is értett a juhok kezeléséhez. Majdnem minden hassál és tanyán volt ugyan két-három bárány, ezeket azonban vágóra vásárolták.

6 B "háztáji" bárányok az udvarokban, a ianyák körül szabadon éltek, ritkán kaptak pl. fertőzést, emésztőszervi megbetegedést;gyógyítás helyett inkább levágták őket. A juh különben sem domesztikálódott annyira,mint a többi haszonállat,így a csongrádi szikes legelőkön évtizedekig sem kapott pl.mételyt (distoaatesis) gyomor- (helainz) vagy ssórférgesaéget (strongilosis pulmonum, tüdőférgesség). Himlő (variola ovi na) ellen a juhászok, lépfene (anthr; íD ellen pedig az állatorvosok oltottak. KLŐző közlésemben® említettem, hogy a pásztorok közül a juhászok voltak a legügyesebb specialisták a rajtuk kivül más jóformán hozzá sem nyúlhatott a beteg bürgekh

ez. Tanulékonyságuk révén sok modern vagy viszonylag fejlett gyógymódot alkalmaztak s az állatorvosok is bátran hagyatkozhattak rájuk. Putólagoa öaszevetés ia elegendő lenne arra, hogy a juhászok különleges helyzetét éa gyógyító eljárá-