Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)

Hegyi Imre: Erdei fakitermelés Bakonycsernyén

Bőbben, 39-be, 4o-be, attak két pengőt ls

f mëg a fele ágot". Ha viszont nagyon nehéz terepen történik a vágás, akkor ezt még megtoldják valamelyest, mert: "Vannak ujan nyëpihëgyek, hogy mire főmísz rá, má awâ is megszegői od a napszámot".^ C/ Tarvágás vagy irtás

. Adatközlőim emlékezete szerint a mult század második felében, s még az első világháború előtt is, - főleg olyan helyeken végezték, ahol eke alá kellett a föld. Ha már szabályos időközökben minden érett erdőrész letárolásra kerül. Az erdőié munkásság számára a legtöbb hasznot hajtja a fanyerés négy formája közül. Ennél fizetik a legtöbb készpénzt, a fajárandőság itt a legértékesebb. A munka technológiája a legfejlettebb: mig ugyanis a többi fakitermelési formáknál nem, vagy alig találkozunk gépfürész használatával, - a tarvágásnál egyre nagyobb teret hódit alkalmazása. A tarvágás a nagy hatósugarú munkamigráciőra is befolyásssl van: 1956-57 telén Szabolcs megyéből mentek munkások a királyszállási erdőbirtokok területére! "Tarvágáakor füzetnek minden ürméter után hun 14, hun 15 forintot, de van, hogy annak 16-ot is. No, most minden hetedik ürmétert odaggyák.meg a botfábú is minden hetediket".

4 Az ujabb erdőgazdálkodási irányelveknek megfelelően lo # cm-en felüli fát méterbe vágatnak s csak ami ezen aluli vastagságú, az marad meg a munkásnak. Ehhez jön •ég «gy járandóság, nevezetesen az, hogy minden favágónak minden átvett 18o ürméter ölfa után joga van kérni az erdészettől 1 m3 szerfát, 22 <j> cm-en aluli vastagsággal, amelyet az erdészet önköltségi áron: á 96.-Ft-ért köteles kiadni neki. Ha azonban valaki nem él ezzel a jogával, az erdészet más vonalon nem kompenzálja a vágónak az ebből származó veszteségét. Veszteség, ha nem váltja ki, mert az épületfát ma el lehet adni m3-©nként looo-12oo forintért is.-* D./ Szárazfaszedés

. Ács Ferenc 91 éves adatközlőm igy emlékezik a szárazfa szedésére: "Szároszfát kaptak nyáron is, télen is, csak Sköllött mënnyi ëty-két napi robotra. A szegínyök, akiknek nem vót főggyük mëg befogójuk, azok a hátukon horták haza. Csemetét kapátok érte ëty-két nap". Elbeszéléséből kitűnik, hogy megvolt ugyan az ellenszolgáltatás robot formájában, /még akkor is robotnak hittak ez ilyen munkát, amikor már néhány évtizede vége volt a jobbágy világnak!/ - mégis a volt uradalmak magátólértetődő kötelességüknek tartották, hogy minden hozzájuk fordulót kielégítsenek szárazfával. Az igy szedett fát aztán csemeteültetéskor, makkszedéskor, gyalog- és kocsiutak karbantartásakor meghatározott számú napi munkával ledógoz- ták

. Volt rá eset, hogy az uradalom felében szedette a szárazfát, ami-