Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
rog , kampó , gamó, vonyogó , vonyigó . Fában gazdag Tidékeken, de olykor még az Alföldön is, egy darab fából készül. Kb. aásfél méter hossza nyél régén egy lo-15 cm-es visszahajló végű horog, kampó helyezkedik el. Kinél kisebb szöget zár be a horog a nyéllel, annál könnyebb a szénában kezelni, viszont kevesebbet tép ki a kazalból egyszerre. Bármilyen fából készülhet, de legjobb 8 cseresznye-, a körte- és a galagonyafa. 2o ° Ugyancsak jó a somfa is. 2 ° 7 Az Alföldön vasból gyakoribb; rendszerint kovács készíti. A köpüs végű horog ilyenkor egy fanyélbe illeszkedik. 208 A horoggal sokkal könnyebb bánni,mint a metszővel, bár hosszabb a vele való sonka. Ha nincs megülepedve a horgolni való széna, akkor gyorsabban is megy, ha kézzel húzogatják. Ha nagyon megülepedett, akkor még a kisszakájo horgot is nehéz beleszúrni. Asszonyok, gyerekek akkor is szokták használni, ha egy boglya, vagy kazal a metszővel már meg volt vágva, de nincs odahaza senki sem, aki a metszőt tudná kezelni. Noha mindenhol megtaláljuk a takarmányoskertekben, sokan mégis azt tartják, hogy ezzel csak a kisparasztok dolgoznak, akiknek nincs annyi takarmányuk, hogy a szénavágőval bele lehessen taposni. Mások szerint pedig csak azok a gazdák használják, akik restek egy kazalmetszőt a kezűkbe venni. 2o9 Göcsejben azt tartották, ha a szénahuzóhorgot Luca vagy Borbála éjszakáján a takarmányba hagyják, a tehénnek elmegy a teje akkor, ha abból a takarmányból eszik. 210 Brősebb férfiak, akiknek nincs türelmük a horoggal szöazmötölni , vasvillával tépik ki a szénát a boglya, vagy a kazal oldalából. A nyelet két marokra fogják és felfelé fordítva alulról felfelé a szénába akasztják. Csak akkor lehet igy a szalmát húzni, ha nem palásztosan rakták össze és nincs nagyon megülepedve. Szénahordás az istállóba A hordásra előkészitett takarmány istállóba való juttatása többféleképpen lehetséges. A beszállítás módja függ elsősorban a takarmány mennyiségétől - azt az istállóban elrakják-e még, vagy közvetlenül a Jászolba kerül -, a takarmányoskert és az istálló közötti távolságtól és az erőtől mely a terhet szállitja. Az sem közömbös, hogy milyen idő van, esik-e az eső, nem fuj-e nagyon a szél? /Magy szélben nem lehet pl. fejen szállítani/. A nagyobb gazdaságokban a szénát először az istállóban megépített hatalmas szénatartókba, az u.n. kandikba rakják és ebből etetik as állatokat. Ezeket minden másnap megtöltik eleséggel a kb. 2oo-3oo méterre fekvő szénáskertekből. Ha ennél messzebb van a kert, akkor a szénát kocsival viszik be az istállóba. Ilyen helyen hatalmas kétszár-
