Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
hamarabb. Egy nagyobb kazal rakása két hétig ia tart, attól függ, milyen gyorsan hordanak. Ha közben elered az esó, abbahagyják a munkát, az addig rakott takarmányt hevenyészve betakarják valamivel: rendszerint perjeszénát tesznek rá, mert azt nem járja át annyira az esó. Uradalomban egy odakészített ponyvával boritják be, vagy ideiglenesen berakják az egészet. Ha az eső miatt nem álltak meg munka közben egyszer sem, akkor ugy is meg kell állni vele egyszer, hogy ülepedjen: legalább 2-3 napra. Ha ülepedós nélkül tetejeznek, akkor az egész megrogygyan ás könnyen beázik. A kazal helyének a kiválasztásában meg kell emliteni egy mágikus szempontot is; éjszaka meztelenül meg kell kerülni azt a helyet, ahová a kazalt akarják tenni, igy nem lesz semmi baja a benne tárolt takarmánynak. 1 ^ A bogly8 rakása is olyan szempontok szerint történik, mint a kazalé, bár ezt sokkal nehezebb rakni. A felesek ezért szivesebben rakták kazalba az uraság részét, mint boglyába. Az igazi boglya körtessáru: alól keskeny, fölfelé terebélyesedő és ugyanúgy a felső harmadánál összehúzódik, mint a kazal. De nemcsak körteszárura szokták rakni a boglyákat, hanem - mint pi. a hansági németek - cukorsüveg alakura, mely formától,annak ellenére, hogy a környező magyarok csak boglyaszárut raknak - nem válnak meg. Magyarországon általában kevés boglyaforma ismeretes, noha több - földrajzi szempontból jellegzetes tála van az országnak, mely elsősorban alakítja a formák kialakulását. 180 A boglyának is a legnehezebb a tetejét rakni, betetejeznl . vagy beka- lapozni . Még az olyan boglya is mozog a tetejezőnek a lába alatt, amelyikbe loo kocsi széna van. Azért is nehezebb rakni, mert ha magasra értek vele, állót nem lehet bele tenni, mint a kazalba, hanem létrával kell dolgozni. Egy nagy boglya tetején 6-7 ember is áll egymás felett, mig tetejezésével nem végeznek. Lekötésénél egy bubát szoktak tenni a tetejére, ami a kötelek - rendszerint három - összecsomózásából adódik. A boglyába csaknem annyit lehet rakni, mint egy kazalba; mikor pedig még a boglvák rakása nem volt általános, még nagyobb boglyákat 'akták. Hódmezővásárhelyen 187o-ben a következő méretű boglyákat rakatta a város: 6.5 m, 11 m, 11.5 és lo m-es kerületüeket, mind négy öl ma? i=-ságban. 101 A kazal, méginkább a boglya rakása nagy hozzáértést és gyakorlatot igényel, nem is ért hozzá egyformán minden ember. A jó boglyarakók ismert emberek voltak, kiknek különösen az uraságnál, de a
