Némethy Endre , Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1957)
Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsófolyása vidékének rétgazdálkodása
ta ka many o gai « Sok helyen meg szerették, ha loyal mentek a kaszálóra, mert a lovak trágyája ott marad. Egy hold ka asálóról átlagos termés esetén nyolc-tíz mázsa szénát takarítanak he. Ez elsősorban a talaj minőségén és az Időjáráson malik, de attól is függ, hogy időben kaszáltak-e rajta, vagy mikor használták utoljára kaszálónak. Általános tapasztalat szerint, akkor szokott jő szénatermés lenni, mikor ősszel kibújik a bodorka a földből. Ha télen nagy hó Tan, szintén jő szénatermés lesz. Általában azt tartják, hogy "barna széna fehér kenyér", ami azt jelenti, hogy ha gyenge a szénatermés, jó gabona lesz. De mások szerint akkor jő a gabona is, ha jő a széna. A türkére! öregek azt tartották, hogy akkor lesz jő szénatermés, ha tavasszal nyüzsög a féreg a tőzegben és a vályogban. Ha a vályog beszárad /tehát nincs eső/, akkor nem lesz széna. Hasonló hátterű s szénatermésre is érvényes termósjóslás: "ha sárosan jön a gólya haza, jő széna lesz, ha tisztán jön, kevés széna lesz". /Turk eve /. A vizsgált területen gyűjtött termés jóslások mind mutatnak valamilyen racionális hátteret. 1 " Többek szerint s pásztoremberek értenek a legjobban a következő évi fütermés megjövendölésébez tt Sokszor kihajtanak a kopasz mezőre, mert azt tartják, "jobban kinő a jószág lába alatt." A szénamunka - mint minden más termésbe ta kari tő tevékenység bizonyos ünnepi jelleget, hangulatot tükröz. Az ország más vidékéről - annak ellenére, hogy a szénagazdálkodás menete tüzetesebben megvizsgálásra került volna - bővebben állnak rendelkezésre adatok a kérdés megvilágításához. Debrecenben a "szinagyütis nagyon kedves munka'''.155 A kolozsvári hóstátiaknál "van valami varázslatos tartalma a szénagyűjtés idejének, mely kiemeli a megszokott munkák szintelenségéből". 15 *' Bereg megyében az év egyik legnagyobb jelentősége a szénamunka. "Az ily szénagyűjtés mindig vig dalolás és hangos kurjongatás közt iíörténik, élénken zengvén hegy-völgy a vigadozők zajától, akik egész tarka csoportokban lepik el a hegy lejtőit, a menyecskék ás lányok nem kimélik ilyenkor a piperéjüket sem, mert ünnepi alkalom". 15 ^ Ez az ünnepi hangulat ragadta meg egyes ábrázolómüvészünk figyelmét is, ami viszont arra utal, hogy nem volt egyes tájak specifikuma az emiitett ünnepi hangulat. A mult század második feléből több rajz, festmény ismeretes, mely a szénamunkát ábrázolja. Néprajzi szempontból ezek közül igen tanulságos Lötz Károly rajza: a "Szénagyüjtés". A rajz a kaszáló életét ábrázolja, szénarakodás, táncoló legények láthatók rajta; mellette igen jól tanulmányozható több szerszám.
